Oktatni könnyű, tanítani nehéz

Az oktatás jellemzően abból indul ki, hogy van egy tájékozott személy, a tudomány birtokosa, és vannak a tudatlanok, akiknek át kell adni egy rakás információt. Ezeket a tudnivalókat többnyire tartalmazza egy valaki más által megírt tananyag, könyv, jegyzet vagy folyamatleírás, az oktatónak legfeljebb annyi a dolga, hogy lepárolja belőle a címszavakat, vázlatot készítsen, majd pedig tehetsége függvényében az okosságokat felolvassa, vagy alkalmanként a jegyzeteibe pillantva élő szóban ismertesse.

A résztvevő feladata, hogy a hallottakat gondosan lejegyzetelje, majd pedig rövid távú memóriájának közepébe belemagolja, hogy egy későbbi számonkérés alkalmával emlékezetébe tudja idézni. Ha mindez eredményes, akkor sikeresen “leoktattuk” a témát. Nem az embert, a témát. Sajnos kevés kivétellel az iskolai emlékeink az oktatásról szóltak, jóval kisebb arányban tanítottak nekünk meg bármit. Leginkább írni-olvasni, alapműveleteket végezni, jó esetben idegen nyelven beszélni. És persze a felnőttoktatásnak se véletlenül ez a neve. Megszoktuk a sok év alatt: lejegyzetelni, visszaismételni, elfelejteni.

A tanításnál ezzel szemben nem az anyagot oktatjuk le, hanem a résztvevő személy van a gondolkodásunk középponjában, és neki adjuk át a tudományt, nagyjából úgy, mint ahogy a Gelato Rosa fagyizóban felépítik azokat a szép kis rózsákat a tölcsér tetejére. Ha meg akarsz tanítani valakinek valamit, akkor számos kérdést át kell gondolni, a teljesség igénye nélkül például:

  • Az adott életkorú, előképzettségű, képességszintű résztvevő számára vajon milyen tartalom lenne hasznos, érthető, befogadható?
  • Mi lenne az a tanulási folyamat, ami a végén valós tudást, képességfejlődést vagy viselkedésváltozást eredményez?
  • Milyen méretű dózisokban van értelme adagolni a falatokat, hogy ne ürítse ki a tanuló az egészet emésztetlenül?
  • Miként tudom a tartalmat kontextusba helyezni?
  • Hogyan fogom felkelteni az érdeklődését a téma iránt?
  • Hogyan tudom fenntartani a figyelmét? Milyen tanítás-módszertani elemeket lehetne ehhez bevetni?
  • Miként tudnám elgondolkodtatni a résztvevőt?
  • Hogyan tudom elősegíteni, hogy a résztvevő a meglévő tudásával, képességével összekapcsolja az újonnan tanultakat?
  • Milyen feladatokat lehet adni, ahol gyakorolható vagy legalább kipróbálható, esetleg másokkal átbeszélhető a megtanult dolog?
  • Milyen módszerrel tudom támogatni azt, hogy valamire használja a megszerzett tudást vagy képességet a jövőben (különben gyors ütemben elpárolog a sosem használt tudomány)?

Nem mindegy, hogy horgolni vagy deriválni akarunk valakit megtanítani, netán az időgazdálkodásának eredményesebbé tételében kívánunk segítséget nyújtani. Egy dolog felől azonban nem sok kétségünk van: az egyirányú, tartalmi észosztás borzasztó alacsony hatékonyságú képzési forma, ráadásul nem látjuk, mitől lenne értékesebb, mint egy hangos könyv. Az utóbbi ráadásul kényelmesebb.

A kollégák szakképzésének és továbbképzésének jelentős része a munkahelyen történik, jellemzően a tapasztaltabb munkatársak, specialisták, belső trénerek és a feladatra vállalkozó vezetők bevonásával. Ezek az oktatók általában jól értenek a szakterülethez, de többnyire nem rendelkeznek az emberek tanulásával kapcsolatos korszerű ismeretekkel, sem tanításmódszertani felkészültséggel. Ennek következtében az oktatás eredményessége és a tanulás élménye is elmarad attól, amilyen lehetne. Tudatos Tanítás programunk célja, hogy ezt a hiányzó tudást pótolja, és támogatást nyújtson abban, hogy a résztvevők az általuk tartott képzéseknél testre szabva, a lehető legnagyobb mértékben alkalmazni tudják a megszerzett ismereteket.

További információkat a Tudatos Tanítás programról weboldalunkon találsz.

Iratkozz fel a blogértesítőnkre​!

Nem zaklatunk mindenféle áltudománnyal, csak akkor írunk, ha valami értelmes jut eszünkbe.

További bejegyzések:

Miért csak a jót éri meg jól csinálni?

A napokban egy újabb ügyfelünk kezdett érdeklődni nálunk lean szemléletű vezetés támogatása iránt. Szokás szerint az elmesélés eleje a hatékonyságról szólt. “Azért van most szükség a lean vezetői szemlélet meghonosítására,…” mondta, “…mert elértük azt a költségszintet, amit már nem tudunk tovább tolerálni és finanszírozni az üzlet növekedése mentén”.

Nos, igen, lehet ilyen helyzetekben azzal foglalkozni, hogy amit csinálunk, azt csináljuk hatékonyabban és akkor a lean valószínű választás.

Bővebben »

Három hozzávaló, amivel jobb képzéseket fogsz tartani

Még mindig meg tudok lepődni rajta, milyen nagyra értékelik az emberek, amikor egy képzési programon (1) nem untatjuk őket halálra, sőt, úgy érzik, hogy gyorsan eltelt a nap, (2) folyamatosan aktivizálva vannak, és (3) tudják is használni valamire, amivel foglalkoztunk. Vélhetően az áll a háttérben, hogy ezeken a területeken jelentős kontrasztot érzékelnek korábbi tapasztalataikkal összehasonlítva.

Bővebben »

Milyen hatást gyakorolsz másokra?

Vezetőként, edzőként, tanárként leginkább abban méretünk meg, hogy milyen hatást tudunk másokra gyakorolni. Többet, magasabb szintű teljesítményt tudtak magukból kihozni (akár olyat, amit ők se gondoltak volna)? Szemléletmódjuk formálódott? Sikerült fejlődniük, tanulniuk? Kipróbálták a gyakorlatban, amit elméletben már tudtak? Megvalósítottak olyan dolgokat, amikről korábban csak beszéltek, urambocsá képtelenségként emlegettek? Átugrották a saját árnyékukat? Karrierjükben előreléptek?

Bővebben »

Mit tudott Mátyás király a „lean leadership”-ről?

Mondhatnánk erre, hogy „Kit érdekel?” Nos, ez esetben arra következtetnék, hogy a kedves olvasó sem Mátyás király legendája, sem pedig a vezetés ezen kifinomult gyakorlatrendszere iránt nem tanúsít érdeklődést…

Azért bízva abban, hogy lesz, aki egyik kategóriába sem esik, összeszedtem néhány párhuzamot.

Bővebben »

Megéri nemet mondani egy ügyfélnek?

Néhány nappal ezelőtt egyik ügyfelünk kiemelt értékesítőivel azon dolgoztunk, hogy hogyan építsenek be szűrőket az értékesítési folyamatba, annak érdekében, hogy az hatékonyabb legyen, időt és energiát spóroljanak a felesleges körök, illetve egyeztetések számának minimálisra csökkentésével. Sok lehetőség jön velünk szembe, fontos lehet mérlegelni, hogy melyik kvalifikálásába mennyi energiát érdemes beletenni.

Bővebben »

Management haiku kóstoló

Már több mint egy hónapja nem írtam semmit a blogra, aminél persze van nagyobb probléma is manapság a Föld nevű bolygón, így aztán vélhetően nem sok embernek tűnt ez fel. Tudom azért, hogy vannak rendszeres olvasók, nekik mondom, hogy különösebb oka nem volt ennek, egyszerűen hiányzott az ihlet, nem akadt olyan téma, ami ebben a formában kívánkozott volna ki belőlem. Beugrott azonban, hogy épp ma 11 éve indult útjára a blog, úgyhogy igazán megérdemli, hogy ismét szülessen rajta egy blogpost.

Bővebben »

Milyen előnyöket rejt a lustaság?

Nemrég megkerestek, hogy egy vezetőt kellene coacholni, segíteni őt vezetői képességeinek fejlesztésében. Volt is AC-n, annak rendje-módja (?) szerint és kapott visszajelzést arra vonatkozóan, hogy miben kellene fejlődnie.

Találkoztam vele, hogy átbeszéljük hogyan tudnék segíteni.

Azt mondta, hogy valóban kapott visszajelzést a főnökétől, hogy miért nem őt választották egy magasabb pozícióra és miben kellene fejlődnie. Ugyanakkor, amikor ezeket megosztotta a beosztottaival, nem értette senki, nem tudták megerősíteni a vezető visszajelzéseit.

Bővebben »

Korábbi blogbejegyzéseinket itt olvashatod: