Most akkor a tartalom a király vagy az LMS?

Bill Gates egy 1996-ban írt esszéjében azt prognosztizálta, hogy az akkor még a maihoz képest igen szegényes Internet világában nem a technológiai szolgáltatás hanem a tartalom fogja az igazán nagy bizniszt generálni (“content is king”). Azt hiszem megállapíthatjuk, hogy eltalálta. Dobay Robi kollégám nemrég tért vissza Párizsból az Unleash Global kiállításról, leánykori nevén a HR Tech-ről. Azt mesélte, hogy a nagyvállalatok körében most az LMS-ek (Learning Management System) tarolnak, azaz nagy, integrált rendszerek segítségével igyekeznek a munkatársak fejlesztése területén választ adni a digitalizáció kihívásaira. Természetesen ezek klassz cuccok, ügyesen ki vannak találva, azonban még mindig arról van szó többnyire, hogy a korábban elkészült tananyagokat ugyanazzal az elavult tanításmódszertannal belapátolják a csili-vili rendszerekbe. Most ezeken keresztül lehet hosszas előadás videókat és/vagy PowerPoint prezentációkat nézni, illetve terjedelmes szakmai szövegeket olvasni. Az így begyűjtött tudományból pedig lehet tudásfelmérőt írni, leginkább tesztjelleggel. Nyílván van kivétel, de ez tűnik a legelterjedtebb megközelítésnek.
 
löncshús

Képzeld magad elé, hogy egy festői öbölbe mész a szerelmeddel vacsorázni. A tengerre néző teraszról megcsodálható a csendes, azúrkék víztükör. A lemenő nap sugarai óaranyszínűre festik a távolabbi vizeket. Az asztalnál romantikus gyertyafény, Zsolnay porcelán tányérok, ezüst evőeszközök várják a vendégeket. Leültök az asztalhoz, és várjátok a degusztációs menü fogásait. Meg is érkeznek sorra: előételként kissé szikkadt, üres kenyérszelet turistaszalámival, főételként löncshús, üveges zöldborsóból készült menzás főzelék kanapén, desszert gyanánt pedig Barackos Fornetti. Mellé a kristály borospohárban a La Fiesta Édes Élmény vörös házasítása. Content is king, I am afraid…

Nem kis meló jó minőségű keretrendszereket létrehozni, hangulatos tereket építeni, esztétikus és vonzó csomagolást tervezni. Ennél már csak az macerásabb és erőforrás-igényesebb vállalkozás, hogy mindezeket hasonlóan minőségi tartalommal tudjuk megtölteni.

Az utóbbi hetekben nyakig benne voltunk az Act2Manage app statisztikáiban való kutakodásban. Budai Máté kollégám a legutóbb arra keresett rá, hogy a vezetőfejlesztő applikációnk 3-5 perces mikrotanulási tartalmait hogyan értékelik a felhasználóink. Még az 1.0-s verzióba, több mint négy évvel ezelőtt beépítettünk egy értékelő képernyőt a tartalmak végére, ahol 1-5-ig terjedő skálán lehetett minősíteni, hogy mennyire találták a felhasználók hasznosnak a javaslatokat és a gyakorlatba ültetési tippeket. Bár általában nem hiszünk az efféle skálás visszajelzésben, kíváncsiak voltunk, hogy vajon megerősítik-e a felhasználók a hipotéziseinket, vagy esetleg kiderül, hogy fordítva ülünk a lovon. Akkortájt többször ránéztünk, és megnyugodtunk, hogy nem lőttünk mellé. Most már viszont több évnyi adat állt rendelkezésünkre, amit megvizsgálhattunk. Széles mosolyra húzódott a szánk: felhasználóink 121 mikrotanulási tartalomra adtak visszajelzést, az értékelések 97%-a 4.0 és 5.0 között volt, 79%-a pedig 4.5 felett.

Bár mindezeket az értékeléseket mi a tartalomfejlesztés során csak remélhettük, mindent megtettünk annak érdekében, hogy a felhasználók számára valós értéket tudjunk teremteni. Annak ellenére, hogy a Menedzsmentor és a Tudatos Vezetés blogon évek alatt temérdek cikkünk gyűlt már össze, sőt két vezetéssel kapcsolatos e-könyvem is megjelent már addigra, eszünkbe sem jutott egy sort se copy-paste-elni belőlük. Totál a nulláról írtunk meg kb. 3000 db kis bekezdést a mikrotanulásra optimalizálva, összességében egy 250-300 oldalas könyvnek megfelelő terjedelemben. Minden szövegegység 4 verzión ment keresztül, mire jóváhagyásra került, és ezek után valósult még meg az angol szakfordítás, illetve a fordítás szakmai és nyelvi lektorálása. Számos tartalomnál addig vitatkoztunk Robival a megfelelő szóhasználaton, vagy épp annak kiválasztásán, hogy mely javaslatok maradnak és melyeket dobunk ki, amíg az egyikőnk meg nem győzte a másikat. Addig masszíroztuk a konkrét cselekvési tippeket, amíg azt nem éreztük, hogy mindegyik kellően praktikus, és reálisan gyakorlatba ültethető. És persze mindezeket kiterjedt szakirodalmi olvasottságunkra, Robi évtizedes multis felső vezetői és tanácsadói tapasztalatára, és az én hasonló mértékű tanácsadói-tréneri gyakorlatomra építettük. Fél év megfeszített munkát raktunk bele a tartalomba. Az értékelések ezt az erőfeszítést igazolták vissza.

Félreértés ne essék, szerintem is nagyon hasznosak az LMS-ek, de messze nem elégségesek, ha eredményeket szeretnénk elérni a tanulásban. Óriási energiát kell fektetni abba, hogy mind tartalmi, mind tanításmódszertani szempontból szintet ugorjanak a benne található képzési anyagok. Ennek az útnak viszont még nagyon az elején járnak a cégek. Nagy respect mindazoknak, akik már nekifogtak.

Szólj hozzá!

Iratkozz fel blog értesítőnkre

Nem zaklatunk mindenféle áltudománnyal, csak akkor írunk, ha valami értelmes jut eszünkbe.

Kövess minket

További bejegyzések:

Adatok segítségével valóban jó konklúziókra jutunk?

Mit gondolnánk arról, ha azt állítanám, hogy a Covid-19 hatására csökken a daganatos megbetegedésben elhunytak száma?

Különféle médiumokat olvasgatva a neten, sok helyen azzal riogatnak, hogy koronavírus miatt mennyire megnőtt a halálesetek száma. Humán szakember lévén gyakran látom előnyét annak, hogy mérnökként végeztem a BME-n… Miért emelkedne a halálozások száma a vírus hatására?

Bővebben »

Ne higgy az alkalmi oktatások ígéreteinek!

A 21. században sem tapasztalhatunk észrevehető változás azzal a meggyőződéssel kapcsolatban, hogy ha új tudásra vagy képességekre van szükség, akkor be kell utalni az embereket egy oktatásra, ahol majd jól megokosítják őket. Az észosztó figura a rendelkezésére álló tudomány minél nagyobb hányadával nyakon önti a hallgatóságát…

Bővebben »

Konzultáció helyett inzultáció?

Pár éve egy jól prosperáló nagyvállalat tulajdonosa kért fel tanácsadónak. Dacára annak, hogy minden királyság volt náluk, nagyon szenvedett attól, hogy mennyire hiányolja a “tulajdonosi szemléletet” a vezetőitől. Láthatóan bizonytalan volt abban, hogy mit is kellene tennie. Mivel a vezérigazgató is ő volt egyben, végül azt mondtam neki, hogy te egy kiváló üzleti érzékkel megáldott géniusz vagy, de …

Bővebben »

A Nagy Komfortzóna Teszt

Már sokszor, de még messze nem elégszer ekéztem azt a gyenge lábakon álló féligazságot, hogy kifejezetten a komfortzónánkon kívül lenne megtalálható “a” tanulási zónánk. Amennyire utána tudtam nézni, honnan fúj a szél, egy Tom Senninger nevű német tanár jól kinéző és hangzó modelljét nyelik be és osztják szénné a népek kritika nélkül, ami állítólag Lev Szemjonovics Vigotszkij (1896-1934), szovjet pszichológus “legközelebbi fejlődési zóna” koncepciójának…

Bővebben »

Korábbi blogbejegyzéseinket az alábbi oldalon tekintheted meg: