Nem, nincs itt a digitális képzések forradalma!

Az utóbbi hetekben nem győztem kapkodni a fejem. Klasszikus tréningcégek pikk-pakk eltemették a saját iparágukat, majd a sírkert kapuján épphogy csak kifordulva büszkén számolnak be arról, hogy fénysebességgel hasítanak az online képzéseik. Ezalatt kábé azt kell érteni, persze tisztelet a kivételnek, hogy ugyanazt a PowerPoint-ot nem sok hatásfokvesztés mellett lehet a Zoom-on keresztül levetíteni a résztvevőknek, majd pedig a galéria-nézetet széles mosollyal postolni a közösségi médiában. Csak éppen ennek semmi köze a digitális tanításhoz, ami nem nagy csoda, mert korábban egy kapavágást se tettek eme szolgáltatók a témában. Mi már hat éve lelkesen baszakodunk mobiltanulási termékfejlesztéssel (beleértve a használati statisztikák és a megrendelői/felhasználói visszajelzések elemzését), ezalatt elég jól körvonalazódott, hogy milyen lehetőségekkel tudnak nagyszerűen élni az ügyfelek és a felhasználók, és az is, hogy milyen korlátai vannak a technológiai megközelítésnek. Pontosan látható továbbá, és erre már egy kisebb kutatást is végeztünk nagyvállalati környezetben adat- és nem véleményalapon, hogy az úgynevezett “blended learning” során kölcsönösen erősíti egymást a személyesen végzett képzés és a digitális eszköz. Közben jártuk is a világot, Learning and Development konferenciákon vettünk részt Szingapúrtól Amsterdamon át Párizsig, Lisszabonig és Sevilláig, szondázva, hogy hol tartanak a nemzetközi vállalatok és szolgáltatók a témában. Egy dolog nem derült ki egyáltalán számunkra: a digitalizáció hatalomátvétele a képességfejlesztő képzések terén. Bár el tudom képzelni, hogy aki két hónapja foglalkozik a témával, és néhány megtartott online oktatás után nem tanácsolta el az ügyfél, az most rettentő lelkes. (A gazdasági kényszer oldalát természetesen értem, és könnyen tudok vele empatizálni, hiszen az én összes képzési programomnál is satuféket kellett nyomni.)

forradalom

Hadd hozzak ide még néhány kijózanító adatot! Két nagynevű amerikai egyetem, a Massachusetts Institute of Technology és a Harvard University közös MOOC (Massive Open Online Courses) platformja, az edX esetében megvizsgálták 2012 és 2018 között 5.6 millió képzésrésztvevőjük több mint 12 millió elkezdett kurzusának adatait. Évenként eltérő mértékű, de mindössze 3 és 6% között volt azoknak az aránya, akik az elkezdett kurzusokat be is fejezték. Biztos sok oka van ennek, de nem úgy tűnik, hogy az emberek többsége a csak-online programokat végignyomná, ezáltal érdemlegesen tanulna belőle, kivéve azt a pár százalékot. És akkor még arról a sikamlósabb és sokkal kacifántosabban mérhető témáról nem is beszéltünk, hogy kezd-e bármit is vele.

Tapasztalataim szerint három hozzávalóra mindenképp szükség van ahhoz, hogy valóban eredményes képzések valósuljanak meg, ami a résztvevők számottevő hányadára tényleges hatást gyakorol, azaz a gyakorlatban alkalmazni kezdi a tanultakat és/vagy változik a viselkedése:

  • értelmes tanulási tartalom (ez jó pár helyen azért adott)
  • korszerű tanításmódszertan (ez viszonylag kevés helyen jellemző)
  • egy elkötelezett és felkészült, jó ember, aki személyesen foglalkozik a résztvevőkkel (itt vegyes a kép)

Természetesen, mint mindig, vannak kivételek. A tanulni vágyók néhány százaléka egy verssortól inspirálódva, vagy egy ezeroldalas szakkönyvet átbogarászva is képes fejlődni, tudásra szert tenni, változni. A többségre ez azonban nem igaz.

Ahogy fentebb írtam, “blended” programok keretei között a digitális eszközök kiválóan kiegészíthetik a személyesen végzett tanulási folyamatokat, leginkább az éles helyzetben való újbóli hozzáférés, az ismétlés, a gyakorlatba ültetés és a nyomon követés elősegítése révén. De nem úgy, hogy a személyes képzést videochat-en tartjuk, és egész nap ott ülnek a résztvevők a seggükön a számítógépre meredve. Ez egy átmeneti kényszermegoldás, jobb mint a semmi, meg lehet csinálni elfogadható szinten (átgondoltan, változatosan, breakout szobák használatával) amíg nincs mód találkozásra. Azzal viszont ne áltassa senki magát, hogy ez lenne a digitális átállás a képzések terén. Elég rápillantani a szülőknek a digitális közoktatásra, amiről a legjobb szándékkal is maximum azt állapíthatjuk meg, hogy a semminél meg az évismétlésnél mindenképp jobb.

Rövidesen megjelenő új e-könyvem, melynek címe “Az emberi lények tanítása”, a fenti felsorolásból a másodikban nyújt támpontot mindazoknak, akik mások képzésében szerepet vállalnak a munkahelyeken, témája a korszerű tanításmódszertan. Arra számítok, hogy az olvasók egy része lelkesen bólogat majd, míg másoknál várhatóan kiveri a biztosítékot.

Szólj hozzá!

Iratkozz fel blog értesítőnkre

Nem zaklatunk mindenféle áltudománnyal, csak akkor írunk, ha valami értelmes jut eszünkbe.



Email*
Keresztnév*
Vezetéknév*
Language
Newsletter

Kövess minket

További bejegyzések:

Együttműködési készsége, nem az esze teszi az embert eredményessé

Sose érdekelt különösebben a történelem, vélhetően azért, mert nem nagyon hallottam senkit figyelemfelkeltő módon beszélni róla iskolaéveim során. Már egy ideje terveztem viszont elolvasni a népszerű történész, Harari egyik-másik könyvét, hátha jól kiegészíti a viselkedéstudománnyal kapcsolatos idei kutakodásaimat. Már az első száz oldalon visszaigazolást nyert a feltételezés: több tanulságos gondolatot találtam a könyvben, ugyebár egy teljesen más tudományág nézőpontjából. Ezek közül választottam a mai bejegyzéshez egyet.

Bővebben »

Olvasással brutálisan kiemelkedhetsz a mezőnyből

Arra gondoltam, hogy utánanézek egy kicsit a magyar könyvolvasási szokásoknak, annak örömére, hogy az elmúlt hét évben megjelent négy ingyenes e-könyvem mások és önmagunk tudatos vezetéséről elérte a 150.000 letöltést. Bár ez a szám elég lelkesítő egy ilyen niche szakmai témában, mint amivel foglalkozom, és vissza is igazolja, hogy volt értelme venni a fáradságot, izgalmasnak találtam megvizsgálni, hogy egyáltalán mekkora hányadát van esélyünk könyvekkel megcélozni a hazai népességnek. Hát bizony egy nagyon szűk szegmensről beszélünk, akik drasztikusan másként működnek ebben a tekintetben, mint a túlnyomó többség.

Bővebben »

A mobil tanulás hatása az üzleti eredményekre

Nagy öröm látni, amikor mások is erőfeszítést tesznek arra vonatkozóan, hogy a különféle képzési kezdeményezések eredményességét adatokkal is alá tudják támasztani. Az úgy volt, hogy összefogott a Fuse nevű digitális tanulási keretrendszer fejlesztő cég (nem, nem Learning Mangement System, hanem egy másféle alternatíva), a University College London Artificial Intelligence központja, valamint ügyfelük, a 420 kiskereskedelmi üzletében 3000 alkalmazottat foglalkoztató Carpetright cég, kb. olyasmi profillal, mint itthon a Diego.

Bővebben »

Ha nincs akarat, a legprofibb segítő is kevés lesz

A napokban tekintettük meg a Katonában a Háztűznéző című előadást, amit Gogol eredetileg Kérők címen kezdett el írni, több mint 180 évvel ezelőtt. A darabnak valószínűleg több rétege van, de engem az fogott meg, hogy az író milyen jól megragadja művében a felszínességet, a tehetetlenséget, a motiválatlan tengés-lengést, a sült galamb szájba repülésének igényét, persze nem megelégedve akármilyen fűszerezéssel. A kimondhatatlan vezetéknevű orosz hivatalvezető, ránézésre negyvenes agglegény nősülni “szándékozik”, bár a kerítő asszonyság három hónap alatt nem tudta elérni nála, hogy egyetlen célszemélyt is felkeressen.

Bővebben »

Kritizálás helyett inkább gondolkodj kritikusan

Ugyanis annak több értelme van. A kritizálás leggyakrabban arról szól, hogy valaki más tevékenységének eredményében találunk kifogásolni valót, elsősorban a saját nézőpontunkból, saját tapasztalataink, meggyőződéseink, hiedelemrendszerünk, tudásunk és látókörünk alapján. A kritizálás tehát mindezeknek köszönhetően egyrészt meglehetősen gyenge alapokon áll, másrészt igen ritkán tartalmaz jól megvalósítható, kontextusba illő alternatív megoldási javaslatot. A klasszikus mondást idézve: fikázni könnyű, alkotni nehéz.

Bővebben »

Az önbizalom szerepéről, megerősítésének lehetőségeiről Nr2.

Legutóbbi írásomban bemutattam 6 „életmentő technikát”, amelyekkel nehéz helyzetekben helyrállíthatjuk önbizalmunkat és ötleteket generálhatunk, hogy sikeresen kilábaljunk egy szorított helyzetből. Mai írásomban bemutatok 6 hosszútávú gyakorlatot a stabil önbizalom/önbecsülés kiépítése érdekében. Az önbizalomkutatás egyik meghatározó személyisége Nathaniel Branden (kanadai-amerikai pszichoterapeuta), „Az önbecsülés hat pillére“ című könyvében tágabb kontextusban is bemutatja az önbecsülés és az önbizalom meglétének, kialakításának kérdéseit, alább ennek kivonatát ismertetem.

Bővebben »

Korábbi blogbejegyzéseinket az alábbi oldalon tekintheted meg: