Mire jó a magas IQ?

Biztosan már Te is töltöttél ki puszta kíváncsiságból – vagy kötelező jelleggel, pl. állásinterjú során – IQ-tesztet. Kijavították, megvolt az értékelés, és kaptál egy számot. Ha a szerencsésebbek közé tartozol, akkor átlagos vagy afeletti eredmény született. Vajon a kapott eredményből milyen következtetéseket lehet levonni az munkára és személyiségre vetítve?

Csak, hogy ne kelljen sokat agyalni, elárulom hogy, az ég adta világon semmit…

einstein

A magasabb IQ nem jelent magasabb jövedelmet, nagyobb sikert, több biztonságot vagy boldogságot. Csupán egy mérőszám, amivel az absztrakt érvelő képességedet mérik. Sok neves cég esik abba a hibába, hogy felvételeik során IQ-teszttel is felmérik a jelentkezők “szellemi képességeit”, és mégse kapnak reális képet arról, hogy valóban a legjobb embereket választják-e ki.

Miért is?

Bizonyított tény, hogy az IQ-tesztek eredményei egy bizonyos szint után már nincsenek összefüggésben a tesztkitöltő potenciális sikerfaktorával, vagyis nem azokban van a legnagyobb potenciál egy felvételi során, akik a legmagasabb IQ-val rendelkeznek. Nem azt állítom, hogy bármilyen alacsony IQ-val lehetsz sikeres, de a kép színesebb egy picivel.

Például vegyük a 150-es IQ-val rendelkező Albert Einsteint, illetve a világ legokosabb emberének kikiálltott Chris Langant (195 és 210 közötti az IQ-ja). Langan eredménye 30%-kal több, mint Einsteiné. Ez azt jelenti, hogy Langan 30%-kal okosabb, sikeresebb Einsteinnél? Aligha.

A mágia abban van, ha megérted, hogy az IQ teszt – leegyszerűsítve – agyi idegpályák közötti kapcsolatokat mér. Itt nincs jó vagy rossz. Van ilyen meg olyan.

Igaz ugyan, hogy egy szintig van összefüggés az IQ hányados és a sikeresség között, de hangsúlyozom, csak egy szintig! (70 alatt: mentálisan korlátozott, 100: átlagos, 100 fölött: elég a főiskola elvégzéséhez). Ez a szint kb. 120 körüli van, e felett a plusz IQ-pontok már nincsenek hatással sikerfaktorodra. Más szóval egy 180-as IQ-érték nem azt jelenti, hogy sokkal sikeresebb leszel az életben, mint ha csak 140 lenne. Én úgy fogalmaznék, hogy 120-as IQ felett már elég intelligens vagy ahhoz, hogy sikeres legyél. A többi csak rajtad áll.

Mégis, akkor miért olyan elterjedt Lewis Terman IQ-tesztje?

A válasz kézenfekvő. Nem igényel nyelvismeretet vagy speciális tudást, bárki ki tudja tölteni és nagyon egyszerű a kiértékelése. Mondhatnám úgy is, hogy a lusta HR-esek tesztje. Végülis csináltak valamit…

Fontos, hogy Te ne ess abba a hibába, hogy az alkalmazottaidat az IQ-juk alapján válogatod, hanem olyan módszerekre hagyatkozz, amikből megalapozottabb következtetéseket tudsz levonni.

Szólj hozzá!

Iratkozz fel blog értesítőnkre

Nem zaklatunk mindenféle áltudománnyal, csak akkor írunk, ha valami értelmes jut eszünkbe.



Email*
Keresztnév*
Vezetéknév*
Language
Newsletter

Kövess minket

További bejegyzések:

Kulcs az eredményességhez: norma és kivétel

Akár a munkában, akár a magánéletben szeretnénk valamiféle eredményt elérni, célokat megvalósítani, megkerülhetetlen kérdés, hogy a mindennapi működésünkben mi számít normának, és mi kivételnek. Az fogja meghatározni a végkifejletet, amit nagy számban, szokásként ismétlünk, nem az, amit alkalmanként cselekszünk. Vegyünk néhány példát az önreflexióhoz!

Bővebben »

Mire jó a magas IQ?

Biztosan már Te is töltöttél ki puszta kíváncsiságból – vagy kötelező jelleggel, pl. állásinterjú során – IQ-tesztet. Kijavították, megvolt az értékelés, és kaptál egy számot. Ha a szerencsésebbek közé tartozol, akkor átlagos vagy afeletti eredmény született. Vajon a kapott eredményből milyen következtetéseket lehet levonni az munkára és személyiségre vetítve?

Bővebben »

Érdemes-e alaposabban megkapirgálni a szakmai képességeket a kiválasztás során?

Az egyik barátommal sokat beszélgetünk a cégműködtetés ügyes-bajos dolgairól, nagyjából másfél évtizede kísérem figyelemmel a vállalkozásának alakulását. Informatikai cég, nagy szervezetek számára fejlesztenek, vezetnek be és üzemeltetnek ügyviteltámogató rendszereket, helyenként akár több ezer felhasználóval, jelentős mennyiségű adatforgalommal, itthon és a nemzetközi piacon egyaránt.

Bővebben »

A tehetségmenedzsment 5 fontos kérdése

Sok cégnél az egyik legfontosabb téma a tehetségmenedzsment. Ahány hely, annyiféleképp próbálnak közelíteni a kérdéskörhöz. Összeszedtem néhány gondolatot, hátha segítenek eligazodni az tehetség dzsungelében…

Bővebben »

Megjelent! Cservenyák Tamás: Az emberi lények tanítása

“Nemrég belenéztem a tükörbe, és bevallottam magamnak, hogy tulajdonképpen tanár bácsi vagyok, mert hát az idők során bácsi is lettem, és annak ellenére, hogy két évtizede vállalkozóként is működöm, az csak egy mellékszál. Így aztán merészelhetek a tanításról is könyvet írni. Két és fél évig törtem rajta a fejem, hogy miként kéne ezt a témát megfogni. Semmiképp nem akartam észt osztani a közoktatás számára…

Bővebben »

Korábbi blogbejegyzéseinket az alábbi oldalon tekintheted meg: