Minek tulajdonítjuk a sikert és a kudarcot?

Felettébb érdekes, hogy az emberek hajlamosak eltérő okokat feltételezni saját maguk és mások sikerei és kudarcai mögött. Személyes sikereinket jellemzően a képességeinknek és az erőfeszítéseinknek tudjuk be, míg ha valami nem jön össze, akkor gyakran tulajdonítjuk azt a kedvezőtlen külső körülményeknek, a balszerencsének vagy a lehetőségek hiányának.

Lehettem volna én híres író, ha gyerekkoromban felfedezik a tehetségemet és fejlesztik, és talán jó gitáros is, ha járhatok magántanárhoz és rendes felszerelésem van középiskolásként. Ha azonban másokra tekintünk, akkor gyakran fogjuk sikerüket a szerencsére, vagy azokra a körülményekre, amelyek nekik megadattak, főleg, ha nekünk nem. Eszerint könnyű fészbukkot alapítani, ha a Harvardra jársz egyetemre, vagy eredményessé válni a karrierben és az üzleti életben, ha biztos családi háttérből érkezel. Ezzel szemben azt vélelmezzük, hogy a kollégánk azért nem teljesít jól vagy dolgozik sikeresen, mert nem elég jók a képességei és/vagy nem hajlandó elegendő energiát fektetni a munkába.

Ez a megközelítés azonban nyilván sok sebből vérzik. Ott az a rengeteg ember, aki kedvező társadalmi tőkéjét nem tudja kamatoztatni, pláne nem kiemelkedő teljesítményt leadni, viszont számos sikersztori indult a gödör aljáról, vagy tartalmaz pocsék epizódokat, ahonnan az átlagember nem feltétlenül szokott talpra állni. Arra is sok példát láthattunk már, hogy a konjunktúra időszaka olyan vezetőket vagy vállalkozókat is igen sikeressé tett, akik leginkább annak köszönhették az eredményeiket, hogy az adott iparág minden szereplője az időszak nyertese volt. Így kerülhetett sor arra, hogy borzalmas hírű vezetők buktak egyre magasabbra, persze mind meggyőződve saját tehetségének megkérdőjelezhetetlen szerepével kapcsolatban.

Amikor a sikerek tényleges összetevőit próbálták a témában mélyebben megmerült kutatók tanulmányozni, többnyire arra jutottak, hogy a válasz valahol a két nézőpont kombinációjában található. Releváns adottságok és baromi sok, többnyire évtizedes energia-befektetés, azon belül pedig szisztematikus, tudatos gyakorlás és kitartó próbálkozás nélkül nem nagyon lehet extra színvonalú teljesítményt produkálni. És bár egyáltalán nem kizáró tényező az előnytelen kiindulópont, könnyebben meg lehet valósítani az elképzeléseket, ha a feltételek adottak. Egész biztosan nagyobb a valószínűsége, hogy egy londoni zenészcsalád sarja zsenge korában kap magas színvonalú képzést, mint egy türkmén krampácsolóé. Ahogy Barabási írja A siker képlete című könyvében, a kapcsolati hálónak is hatalmas jelentősége van, ami megint részben olyan körülmény, ami abból adódik, ahova születtünk, másrészt pedig valamilyen szinten azért irányítható, hisz ma már reális lehetőség van például más országban tanulmányokat folytatni, vagy munkát vállalni. Emellett a szerencsénk egyéb megnyilvánulásai is döntőek lehetnek a siker szempontjából, legyenek azok jónak bizonyult időzítések vagy sorsdöntő találkozások. Persze ezeket is jellemzően kovácsolják, nem sült galambként esik a szerencsések szájába.

Azt hiszem, az Animal Cannibals annak idején rátapintott a lényegre, amikor így fogalmazott: “Tudod a siker kapujánál a tehetség számít, no meg a kitartás és a szerencse.” De akár a miénk, akár a másé a siker (vagy annak elmaradása), igazából ugyanazok a tényezők számítanak, bármennyire is hajlamosak vagyunk mást belelátni.

Kattints ide és töltsd le ingyenesen Cservenyák Tamás Az emberi lények tanítása című, legújabb e-könyvét!

Kattints ide és töltsd le ingyenesen Dobay Róbert Mégis, mire számítottál? című ekönyvét!

Iratkozz fel a blogértesítőnkre​!

Nem zaklatunk mindenféle áltudománnyal, csak akkor írunk, ha valami értelmes jut eszünkbe.

További bejegyzések:

Pszichológiai biztonság földlakóknak

Korábban is írtam már arról, hogy milyen fontos lenne emberközpontú megközelítést alkalmazni a munkahelyeken. Nyilván eddig is fontos lett volna, mára azonban elkerülhetetlenné vált. A pszichológiailag biztonságos munkakörnyezet megteremtése egyik fontos alappillére annak, hogy a kollégáink elkötelezetten dolgozzanak velünk.

Bővebben »

Miért nem csinálja, ha érti? – a deklaratív és a procedurális memória rejtelmei

Nagy kerek szemeket tudnak mereszteni az emberek amiatt, hogy hiába oktattak másokat egy eszköz vagy módszer használatára, inkább az számít kivételnek, ha valaki alkalmazza. A többségen nem sok nyomot hagyott, hogy alaposan elmagyarázták neki. Bármennyire is tudják, mit kéne tenniük, akárhányszor hallották már a kívánatos gyakorlatot vagy viselkedést, mégse látszik ez meg a napi működésükön, még akkor se, ha értik, akár egyet is értenek vele, sőt, képesek visszaismételni a tudnivalókat szükség esetén.

Bővebben »

Hogyan változtassuk meg mások gondolkodását?

A viselkedéstudományból elég sok mindent megtudhattunk már az ember működésével kapcsolatban. Kezdjük azzal, hogy igénye van a szabadságra és az autonómiára. Ami már az övé, annak nagyobb értéket tulajdonít, legyen szó akár tárgyakról, akár meggyőződésekről. Ragaszkodik a fennálló helyzethez a változtatással szemben (status quo bias).

Bővebben »

A kreatív inspirációszerzés négy stratégiája

Több szempontból is fontos, hogy egy vezető képes legyen a benne rejlő kreatív erőket mozgósítani. Friss, új gondolatokra lehet szükség a felmerülő problémák megoldásához, a meglévő folyamatok fejlesztéséhez, a saját csapatuk építéséhez, a munkatársak egyéni erősségeinek és preferenciáinak figyelembe vételéhez a munkamegosztásban, valamint az innovációhoz, ami szinte minden vállalati funkció esetében versenyelőny forrása lehet (pl.: termékfejlesztés, gyártás, szolgáltatás, marketing, értékesítés, ügyfélkezelés, beszerzés, logisztika, HR, stb.).

Bővebben »

Bullshit helyett valódi értéket a munkavállalóknak

Színes-szagos, de mi is a haszna?
Gyakran jön szembe velünk LinkedInen, Facebookon, sőt konferenciákon is, amikor a vállalatok munkáltatói márkájukat hangoztatják. Többnyire arról beszélnek, hogy mi mindennel próbálják színesebbé tenni a munkahelyet, ezáltal vonzóbbnak tűnni a munkavállalók számára.

Bővebben »

Mi a baj a mikromenedzseléssel?

Röviden? Semmi.

Hosszabban? Az, ha túlzásba visszük, vagy a saját bizonytalanságunkat kompenzáljuk vele.

Milyen esetben jó a mikromenedzselés, avagy mely aspektusai tartoznak a helyesen értelmezett menedzseri működéshez?

Bővebben »

Korábbi blogbejegyzéseinket itt olvashatod: