Minek tulajdonítjuk a sikert és a kudarcot?

Felettébb érdekes, hogy az emberek hajlamosak eltérő okokat feltételezni saját maguk és mások sikerei és kudarcai mögött. Személyes sikereinket jellemzően a képességeinknek és az erőfeszítéseinknek tudjuk be, míg ha valami nem jön össze, akkor gyakran tulajdonítjuk azt a kedvezőtlen külső körülményeknek, a balszerencsének vagy a lehetőségek hiányának.

Lehettem volna én híres író, ha gyerekkoromban felfedezik a tehetségemet és fejlesztik, és talán jó gitáros is, ha járhatok magántanárhoz és rendes felszerelésem van középiskolásként. Ha azonban másokra tekintünk, akkor gyakran fogjuk sikerüket a szerencsére, vagy azokra a körülményekre, amelyek nekik megadattak, főleg, ha nekünk nem. Eszerint könnyű fészbukkot alapítani, ha a Harvardra jársz egyetemre, vagy eredményessé válni a karrierben és az üzleti életben, ha biztos családi háttérből érkezel. Ezzel szemben azt vélelmezzük, hogy a kollégánk azért nem teljesít jól vagy dolgozik sikeresen, mert nem elég jók a képességei és/vagy nem hajlandó elegendő energiát fektetni a munkába.

Ez a megközelítés azonban nyilván sok sebből vérzik. Ott az a rengeteg ember, aki kedvező társadalmi tőkéjét nem tudja kamatoztatni, pláne nem kiemelkedő teljesítményt leadni, viszont számos sikersztori indult a gödör aljáról, vagy tartalmaz pocsék epizódokat, ahonnan az átlagember nem feltétlenül szokott talpra állni. Arra is sok példát láthattunk már, hogy a konjunktúra időszaka olyan vezetőket vagy vállalkozókat is igen sikeressé tett, akik leginkább annak köszönhették az eredményeiket, hogy az adott iparág minden szereplője az időszak nyertese volt. Így kerülhetett sor arra, hogy borzalmas hírű vezetők buktak egyre magasabbra, persze mind meggyőződve saját tehetségének megkérdőjelezhetetlen szerepével kapcsolatban.

Amikor a sikerek tényleges összetevőit próbálták a témában mélyebben megmerült kutatók tanulmányozni, többnyire arra jutottak, hogy a válasz valahol a két nézőpont kombinációjában található. Releváns adottságok és baromi sok, többnyire évtizedes energia-befektetés, azon belül pedig szisztematikus, tudatos gyakorlás és kitartó próbálkozás nélkül nem nagyon lehet extra színvonalú teljesítményt produkálni. És bár egyáltalán nem kizáró tényező az előnytelen kiindulópont, könnyebben meg lehet valósítani az elképzeléseket, ha a feltételek adottak. Egész biztosan nagyobb a valószínűsége, hogy egy londoni zenészcsalád sarja zsenge korában kap magas színvonalú képzést, mint egy türkmén krampácsolóé. Ahogy Barabási írja A siker képlete című könyvében, a kapcsolati hálónak is hatalmas jelentősége van, ami megint részben olyan körülmény, ami abból adódik, ahova születtünk, másrészt pedig valamilyen szinten azért irányítható, hisz ma már reális lehetőség van például más országban tanulmányokat folytatni, vagy munkát vállalni. Emellett a szerencsénk egyéb megnyilvánulásai is döntőek lehetnek a siker szempontjából, legyenek azok jónak bizonyult időzítések vagy sorsdöntő találkozások. Persze ezeket is jellemzően kovácsolják, nem sült galambként esik a szerencsések szájába.

Azt hiszem, az Animal Cannibals annak idején rátapintott a lényegre, amikor így fogalmazott: “Tudod a siker kapujánál a tehetség számít, no meg a kitartás és a szerencse.” De akár a miénk, akár a másé a siker (vagy annak elmaradása), igazából ugyanazok a tényezők számítanak, bármennyire is hajlamosak vagyunk mást belelátni.

Kattints ide és töltsd le ingyenesen Cservenyák Tamás Az emberi lények tanítása című, legújabb e-könyvét!

Kattints ide és töltsd le ingyenesen Dobay Róbert Mégis, mire számítottál? című ekönyvét!

Töltsd le Dobay Róbert ebookját!

Korábbi bejegyzések

Sokszor csináld azt, amiben a legjobb vagy

Amikor vezetőkkel beszélgetek, egyetértés mutatkozik abban, hogy jobban járunk mi is és a cég is, ha az erősségeinkre építünk és nem a gyengeségeinket reszelgetjük. Azért persze beletrollkodik a képbe az a gondolat, hogy:
„Nagyszerű dolgokat képviseltek, de a való világban nem lehet ebbe belemerülni! Tenni kell a dolgunkat, ki kell elégítenünk az ügyfeleket, meg kell felelnünk az elvárásoknak, nem fókuszálhatunk állandóan az erősségeinkre.”

Tovább »

További bejegyzések:

Sokszor csináld azt, amiben a legjobb vagy

Amikor vezetőkkel beszélgetek, egyetértés mutatkozik abban, hogy jobban járunk mi is és a cég is, ha az erősségeinkre építünk és nem a gyengeségeinket reszelgetjük. Azért persze beletrollkodik a képbe az a gondolat, hogy:
„Nagyszerű dolgokat képviseltek, de a való világban nem lehet ebbe belemerülni! Tenni kell a dolgunkat, ki kell elégítenünk az ügyfeleket, meg kell felelnünk az elvárásoknak, nem fókuszálhatunk állandóan az erősségeinkre.”

Bővebben »

Ne szarjunk már magunk alá a celeb vezetőktől, és ne őket kopizzuk, ha lehet!

Ezt a cikket két barátom és harcostársam, Kovács Ildi és Molnár Peti megbízásából írtam, és mivel viszonylag gyakori nevük van a Cservenyákhoz viszonyítva, egész nehezen lesznek beazonosíthatók, mint felbujtó személyek. 🙂 Szeretném rögtön előrebocsátani, hogy minden elismerésem a kiemelkedő teljesítményé, aki ismer, az ezt nagyon jól tudja.

Bővebben »
Home office

Mi a fenntartható irodai vs. home office nap arány?

Ahogy beütött a pandémia, a vírusnál is gyorsabban szaporodtak a hómofisz- és “future of work” szakértők, gondolom azon a “masszív tapasztalati bázison”, hogy előzőleg alig valahol engedték az otthonról dolgozást, hirtelen meg mindenkit igyekeztek hazazavarni, akit csak lehetett.

Bővebben »

Idősebben nem tudunk már viselkedést változtatni. Bullshit.

Jó erősen tartja magát az a hiedelem, hogy idősebb korban már nem nagyon képesek az emberek változni, úgyhogy pont jók úgy, ahogy vannak. Természetesen ez egy felettébb kényelmes nézőpont, csak az a baj vele, hogy távol áll a valóságtól. Az idegtudósoktól tudjuk, hogy az agyunk jellemzője a neurogenézis, azaz életünk végéig jönnek létre új idegsejtek, valamint a neuroplaszticitás, miszerint az idegsejtek között kapcsolatok fakulnak el és új kapcsolatok alakulnak ki.

Bővebben »
ures busz

Tehetséges vagy? Felveszlek!

Minden vállalat arra törekszik, hogy a legjobb, legtehetségesebb, legügyesebb legmotiváltabb munkavállalókat vegye fel a munkaerőpiacról. Érthető, hogy a számukra legmegfelelőbb munkatársakat szeretnék felcsippantani a buszmegállóból. Az is érthető, hogy, akik nem illeszkednek a vállalati kultúrába vagy az attitűdjük nem megfelelő, azokat igyekszenek leszállítani a járgányról, viszont akikkel már együtt utaznak, azokat a megfelelő ülésbe próbálják ültetni, hogy a nekik való feladatokat tudják végezni.

Bővebben »
penzt vagy eveket

Pénzt vagy éveket?!

A kutatások, kérdőívek idejét éljük, kb. mindenre is kíváncsiak vagyunk a munkavállalókkal kapcsolatban. Üdvözlendő az igyekezet a munkaadók, tanácsadók részéről, hogy érdeklődést mutatnak a munkatársak iránt. Fontos első lépés, hogy legyen adatunk, és még fontosabb második lépés, hogy helyesen értelmezzük azokat.

Bővebben »

Tanácsadók, mi a fenét csináltunk eddig???

Miután befejezték a Legacy Podcast legutóbbi adásában az Innermetrix friss nemzetközi kutatásáról az értekezést, Márton Móni és Malchiner Péter nem hagyta abba a szakmai eszmecserét, így született egy újabb epizód a beszélgetésükből. Ott kapták fel a fonalat, hogy bizony a 3000 fős (egyenlő arányban Magyarország, Németország és USA), multicégek vezetőire fókuszáló felmérés eredményei egyáltalán nem hízelgőek a menedzserekre nézve.

Bővebben »

Több nőre van szükség a vezetésben, de nem azért, amiért sokan mondják

Amikor csoportképeket készítenek az ország vagy a világ első embereiről, kétségkívül az öreg, jóllakott, öltönyös faszik dominálnak hosszú évek óta. Az is tény, hogy az emberiség a rengeteg felhalmozott tudás és innováció ellenére a vesztébe hajt, környezetét kizsákmányolja, melynek következtében leginkább magát fogja kinyiffantani (jelenleg úgy tűnik, inkább előbb mint utóbb), a Föld nevű bolygó ökoszisztémája pedig várhatóan ezután is alkalmazkodni fog a helyzethez.

Bővebben »

Korábbi blogbejegyzéseinket itt olvashatod: