Minek tulajdonítjuk a sikert és a kudarcot?

Felettébb érdekes, hogy az emberek hajlamosak eltérő okokat feltételezni saját maguk és mások sikerei és kudarcai mögött. Személyes sikereinket jellemzően a képességeinknek és az erőfeszítéseinknek tudjuk be, míg ha valami nem jön össze, akkor gyakran tulajdonítjuk azt a kedvezőtlen külső körülményeknek, a balszerencsének vagy a lehetőségek hiányának.

Lehettem volna én híres író, ha gyerekkoromban felfedezik a tehetségemet és fejlesztik, és talán jó gitáros is, ha járhatok magántanárhoz és rendes felszerelésem van középiskolásként. Ha azonban másokra tekintünk, akkor gyakran fogjuk sikerüket a szerencsére, vagy azokra a körülményekre, amelyek nekik megadattak, főleg, ha nekünk nem. Eszerint könnyű fészbukkot alapítani, ha a Harvardra jársz egyetemre, vagy eredményessé válni a karrierben és az üzleti életben, ha biztos családi háttérből érkezel. Ezzel szemben azt vélelmezzük, hogy a kollégánk azért nem teljesít jól vagy dolgozik sikeresen, mert nem elég jók a képességei és/vagy nem hajlandó elegendő energiát fektetni a munkába.

Ez a megközelítés azonban nyilván sok sebből vérzik. Ott az a rengeteg ember, aki kedvező társadalmi tőkéjét nem tudja kamatoztatni, pláne nem kiemelkedő teljesítményt leadni, viszont számos sikersztori indult a gödör aljáról, vagy tartalmaz pocsék epizódokat, ahonnan az átlagember nem feltétlenül szokott talpra állni. Arra is sok példát láthattunk már, hogy a konjunktúra időszaka olyan vezetőket vagy vállalkozókat is igen sikeressé tett, akik leginkább annak köszönhették az eredményeiket, hogy az adott iparág minden szereplője az időszak nyertese volt. Így kerülhetett sor arra, hogy borzalmas hírű vezetők buktak egyre magasabbra, persze mind meggyőződve saját tehetségének megkérdőjelezhetetlen szerepével kapcsolatban.

Amikor a sikerek tényleges összetevőit próbálták a témában mélyebben megmerült kutatók tanulmányozni, többnyire arra jutottak, hogy a válasz valahol a két nézőpont kombinációjában található. Releváns adottságok és baromi sok, többnyire évtizedes energia-befektetés, azon belül pedig szisztematikus, tudatos gyakorlás és kitartó próbálkozás nélkül nem nagyon lehet extra színvonalú teljesítményt produkálni. És bár egyáltalán nem kizáró tényező az előnytelen kiindulópont, könnyebben meg lehet valósítani az elképzeléseket, ha a feltételek adottak. Egész biztosan nagyobb a valószínűsége, hogy egy londoni zenészcsalád sarja zsenge korában kap magas színvonalú képzést, mint egy türkmén krampácsolóé. Ahogy Barabási írja A siker képlete című könyvében, a kapcsolati hálónak is hatalmas jelentősége van, ami megint részben olyan körülmény, ami abból adódik, ahova születtünk, másrészt pedig valamilyen szinten azért irányítható, hisz ma már reális lehetőség van például más országban tanulmányokat folytatni, vagy munkát vállalni. Emellett a szerencsénk egyéb megnyilvánulásai is döntőek lehetnek a siker szempontjából, legyenek azok jónak bizonyult időzítések vagy sorsdöntő találkozások. Persze ezeket is jellemzően kovácsolják, nem sült galambként esik a szerencsések szájába.

Azt hiszem, az Animal Cannibals annak idején rátapintott a lényegre, amikor így fogalmazott: “Tudod a siker kapujánál a tehetség számít, no meg a kitartás és a szerencse.” De akár a miénk, akár a másé a siker (vagy annak elmaradása), igazából ugyanazok a tényezők számítanak, bármennyire is hajlamosak vagyunk mást belelátni.

Kattints ide és töltsd le ingyenesen Cservenyák Tamás Az emberi lények tanítása című, legújabb e-könyvét!

Kattints ide és töltsd le ingyenesen Dobay Róbert Mégis, mire számítottál? című ekönyvét!

Iratkozz fel a blogértesítőnkre​!

Nem zaklatunk mindenféle áltudománnyal, csak akkor írunk, ha valami értelmes jut eszünkbe.

További bejegyzések:

Az akaraterő csapdája

Amikor látunk másokat megvalósítani a vágyaikat, elérni a céljaikat gyakran csodáljuk a karakterüket, elszántságukat, amivel megáldotta őket a sors. Azt gondolhatjuk, hogy ha valamit igazán eltökélten akarunk, akkor az sikerülni fog. Sajnos azonban túlságosan leegyszerűsítjük a változtatások természetét, amikor azt a tanulságot vonjuk le, hogy pusztán az akaraterőn múlik, hogy elérjük-e a kitűzött célt.

Bővebben »

Ne hidd el, hogy minél több, annál jobb!

Át vagyunk itatva azzal a meggyőződéssel, hogy a több szükségszerűen jobb is. Többet akarunk keresni, nagyobb alapterületen akarunk élni, drágább cuccokkal venni körül magunkat, magasabbra törni akármiféle rangsorban vagy hierarchiában, bővebb listára szert tenni végzettségekből, gyakrabban és messzebbre utazni, szélesebb olvasóközönséghez elérni, ismertebbé válni.

Bővebben »

Miért találunk kevés jó vezetőt?

Sok szakembernek relatíve ködös elképzelése van arról, hogy mi tesz vezetővé valakit, mit is csinál egy vezető pontosan. Számtalan cikket olvasni arról, hogy mi a 21. századi vezető 3-5 legfontosabb ismérve, több előadásban karcolgatják az érthetetlen fogalmak felszínét, így hevítve a fingot a volfrám olvadáspontja fölé. Kb. ilyesmikre bukkanhatunk: brilliáns stratéga, kreatív megoldóember, tulajdonosi szemlélet, magas EQ, optimista, és más hasonló adottságok.

Bővebben »

A jóllét tudománya

A 2020-as évet egy MOOC kurzussal indítottam (ami aztán egy új e-könyv megírására is inspirált tavasszal), és egy másik MOOC képzéssel fejeztem be, a neves Yale Egyetemtől. Ez utóbbi a jóllét tudományos hátteréről szólt, ahogy a címéből is félreérthetetlenül kiderül: The Science of Well-being. Már régóta rajta volt a listámon, hogy egyszer végigmegyek rajta az akácos út helyett.

Bővebben »

Van-e értelme manapság a személyes évtervezésnek?

Annak ellenére, hogy jópár éve lelkes gyakorlója és propagálója vagyok a december végén aktuális személyes évértékelésnek és évtervezésnek, az idén felmerült bennem, hogy egy ilyen bizonytalan és nehezen kiszámítható időszakban mennyi értelme van egyáltalán ennek az egésznek. Lehet, hogy le se töltöm az aktuális doksit, lamentáltam.

Bővebben »

Ha nincs kimondott szenvedélyed, a vízhólyagokat is követheted

Érdekes kérdést feszeget Dan Cable, a London Business School szervezeti viselkedés professzora a Harvard Business Review honlapján nemrég megjelent írásában. Úgy érzi, hogy túl általános és nehezen megfogható az a tanács, hogy “kövesd a szenvedélyed”, és annak megfelelően válassz vagy módosíts karriert.

Bővebben »

Megpróbáltad-e már egyáltalán, és hányszor?

Munkám során folyamatosan találkozom azokkal a különféle nehézségekkel, amikkel a vezetők küzdenek a mindennapokban. Nem meglepő módon ezek a kihívások jelentős arányban kötődnek emberekhez, legyenek azok beosztottak, középvezetők, vezetőtársak, felettesek vagy épp külföldi kollégák. Gyakran tapasztalom, hogy idejekorán feladják a próbálkozást, hogy nekifeszüljenek a probléma megoldásának.

Bővebben »

Korábbi blogbejegyzéseinket itt olvashatod: