Mennyire vagy termelékeny?

Tavaly pont ilyentájt, a nyár végén indított egy felmérést Bob Pozen és csapata az MIT-ről személyes termelékenység (personal productivity) témában a Harvard Business Review honlapján kitölthető kérdőív segítségével, az eredményeketpedig idén tavasszal publikálták ugyanott.

Közel húszezren töltötték ki a 21 elemű kérdéssort, a kutatók pedig megnézegették, hogy milyen demográfiai tényezőkkel van összefüggésben a termelékenység. De mielőtt erre rátérnénk, érdemes végigvenni azt a hét területet, amelyeket az MIT-s szakemberek relevánsnak tartottak. Ezek a napi rutinok kialakítása, az időbeosztás megtervezése, megküzdés a bejövő üzenetekkel, a nagy mennyiségű teendő elvégzése, a hatékony megbeszélésvezetés, a kapcsolódó kommunikációs készségek, valamint a delegálás. A kérdőívet egyébként most is ki lehet még tölteni, nekem a 85 pont jött ki az elérhető 105-ből, ami a nemzetközi peer group-omban (életkor, szenioritás) közepes eredménynek számít.

Milyen hatékonysági szokásokat vizsgáltak?

Például hogy alszol-e legalább 7 órát naponta, van-e két órányi képernyő- és telefonfüggetlen szabadidőd minden nap, vagy rutinná alakítasz-e olyan tevékenységeket, amiken nem érdemes sokat gondolkodni? Ránézel-e előző este a másnapi beosztásodra, felírod-e mit akarsz kihozni az egyes megbeszélésekből, beteszel-e két üres blokkot a napjaidba a váratlan események kezeléséhez? Óránként maximum egyszer nézed-e meg az emailjedet, skippeled-e az emailek 60%-át a küldő vagy a tárgy alapján, és azonnal megválaszolod-e a fontos és sürgető leveleket? Lebontod-e a projekteket kis lépésekre, hogy ne halogasd őket, törekszel-e a jelentős projektekben a lehető leghamarabb azonosítani a kritikus tényezőket és levonni az első következtetéseket, és vajon inkább az elért eredményekre fókuszálsz-e az irodában töltött idő helyett? Körbeküldöd-e a napirendi pontokat 24 órával a megbeszélések előtt, engeded-e 90 percnél hosszabbra a megbeszéléseket, és minden megbeszélés végén megállapodtok-e a következő lépésekben? Átgondolod-e minden anyag elolvasása előtt, hogy mit akarsz vele kezdeni, készítesz-e vázlatot a néhány bekezdésnél hosszabb irományaidhoz, és a prezentációkat is vázlat alapján tartod-e? Végül: képes vagy-e delegálni fontos feladatokat mikromenedzselés nélkül, megállapodtok-e a csapattagokkal előre a célokban és az eredmény mérésében, és hibák esetén gondoskodtok-e arról, hogy azok ne ismétlődhessenek meg (ahelyett, hogy keménykednél)?

A konklúzió

Az első konklúzió a húszezres mintából az volt, hogy a sok munkaóra önmagában nem feltétlenül eredményez több eredményt. Ezt mondjuk sejtettem. A második, hogy az életkor és a szenioritás nagy mértékben korrelál a személyes hatékonysággal. Úgy tűnik, legalábbis átlagosan, hogy a kor és a pozíciószint emelkedésével egyre rutinosabb rókák leszünk, vagy épp kénytelenek vagyunk azzá válni. A harmadik pedig az, hogy a nők és a férfiak között összességében nem nagyon van különbség (mint ahogy mi az összes saját kutatásunknál tapasztaltuk). Egyes területeken viszont vannak eltérések. A nők például a megbeszéléshatékonyság terén erősebbek, jellemzőbb rájuk, hogy előző este átnézik a következő napi beosztást, és az is, hogy azonnal megválaszolják a nagyon fontos emaileket. A férfiak viszont átlagosan jobbak az email-cunami kezelésében, hajlamosabbak üres sávokat hagyni a naptárjukban, és vázlatot is inkább írnak.

Ha van kedved és kíváncsi vagy az eredményre, töltsd ki a kérdőívet (angolul)! Ha nincs, akkor végiggondolhatod a második bekezdésben felsorolt kérdéseket, hogy melyik nem nagyon jellemző rád jelenleg, de nem ártana ezen változtatni. Tűzz ki magadnak egy konkrét vállalást a kipróbáláshoz a következő egy hétre, és nézd meg, mi történik!

Töltsd le Dobay Róbert ebookját!

Korábbi bejegyzések

A téglákra figyelj, ne a falra!

Mostanában rászoktam vezetés közben podcastok hallgatására. A Karizma podcastban hallottam a következő történetet Will Smith önéletrajzi könyvéből, és nagyon tudtam rezonálni rá. A színész 11 éves volt, amikor az apja úgy döntött, hogy egy új falat akar építeni a műhelye elé. A régi már mállott szét, és ez nem tetszett neki. Ahelyett, hogy kőművest hívott volna, azt gondolta, hogy jó kis projekt lesz Willnek és az öccsének. Lerombolta a falat, a gyerekeknek pedig nem sok hite volt abban, hogy ott valaha is új fal fog állni.

Tovább »

Megyünk előre, csak nem mindegy, melyik irányba!

Az elmúlt két hétben három olyan tapasztalatom is volt, amivel egy kicsit belekukkanthattam a jövő lehetséges alakulását fürkésző varázsgömbbe. Épp pár hónapja ostoroztam azokat a szakértőket és tanácsadókat, akik magabiztosan spekulálnak minimális információs bázison, sőt, nem átallanak azzal hitegetni másokat, hogy a megoldásuk egyenesen jövőbiztos. Már abban az írásomban is hozzátettem, hogy az adatelemzésnek és a trendvizsgálatnak természetesen van értelme, mint ahogy a lehetséges scenario-k és forgatókönyvek felvázolásának is.

Tovább »

További bejegyzések:

Mennyire vagy termelékeny?

Tavaly pont ilyentájt, a nyár végén indított egy felmérést Bob Pozen és csapata az MIT-ről személyes termelékenység (personal productivity) témában a Harvard Business Review honlapján kitölthető kérdőív segítségével, az eredményeketpedig idén tavasszal publikálták ugyanott.

Bővebben »

Az etikátlan vezetői működés három gyilkos hatása a szervezetre

Orwell annak idején nem tankönyvnek és nem is megvalósítandó ötletgyűjteménynek írta az 1984-et és az Állatfarmot. Ugyanígy a neves szociálpszichológus, Robert Cialdini sem e célból publikálta, egyébként épp 1984-ben, Hatás című könyvét a meggyőzés pszichológiájáról, hanem pont annak érdekében, hogy a fogyasztók számára észrevehetővé és megakadályozhatóvá tegye a nemkívánatos befolyásolási kezdeményezéseket.

Bővebben »

Konzultáció helyett inzultáció?

Pár éve egy jól prosperáló nagyvállalat tulajdonosa kért fel tanácsadónak. Dacára annak, hogy minden királyság volt náluk, nagyon szenvedett attól, hogy mennyire hiányolja a “tulajdonosi szemléletet” a vezetőitől. Láthatóan bizonytalan volt abban, hogy mit is kellene tennie.

Bővebben »

Hogyan kérjünk elnézést, ha hibáztunk?

Amikor vezetők leszünk, magunk is nagy várakozással tekintünk a jövőbe, nem beszélve a környezetünk elvárásairól.
Érthetően az első pillanattól fontos, hogy jó benyomást tegyünk, magabiztosnak tűnjünk vagy jó döntéseket hozzunk.

Bővebben »

Ha már a könyöködön jönnek ki a SMART célok…

Nincs kétség, a célok fontosak, motiválóan hatnak ránk és a csapatunkra is. A legtöbb vállalatnál különböző szinteken tűznek ki célokat, hogy segítsék a kollégákat a teljesítmény javításában. Sokan megtanulhattuk már, hogy hogy néz ki egy jó cél…

Bővebben »

Hogyan erősítsd a felelősségvállalást a kollégákban?

Akár vezetőkről, a háttérben vagy épp a frontvonalban tevékenykedő munkatársakról legyen szó, nagyon ritkán találkozom olyan kollégával, aki végsősoron ne szeretne felelősséget vállalni a munkájáért, eredményeket felmutatni és segíteni a csapatát vagy épp a vállalatot abban, hogy elérje a célkitűzéseit.

Bővebben »

Miért vegyünk fel csapatokat egyének helyett?

Egyre több cég életében jelenik meg a rugalmas, divatosabban szólva agilis munkavégzés igénye, így nem csoda, hogy rengeteg pénz és idő megy el az együttműködés fejlesztésére csapaton belül vagy épp csapatok között.

Bővebben »

Korábbi blogbejegyzéseinket itt olvashatod: