Mennyire vagy termelékeny?

Tavaly pont ilyentájt, a nyár végén indított egy felmérést Bob Pozen és csapata az MIT-ről személyes termelékenység (personal productivity) témában a Harvard Business Review honlapján kitölthető kérdőív segítségével, az eredményeketpedig idén tavasszal publikálták ugyanott. Közel húszezren töltötték ki a 21 elemű kérdéssort, a kutatók pedig megnézegették, hogy milyen demográfiai tényezőkkel van összefüggésben a termelékenység. De mielőtt erre rátérnénk, érdemes végigvenni azt a hét területet, amelyeket az MIT-s szakemberek relevánsnak tartottak. Ezek a napi rutinok kialakítása, az időbeosztás megtervezése, megküzdés a bejövő üzenetekkel, a nagy mennyiségű teendő elvégzése, a hatékony megbeszélésvezetés, a kapcsolódó kommunikációs készségek, valamint a delegálás. A kérdőívet egyébként most is ki lehet még tölteni, nekem a 85 pont jött ki az elérhető 105-ből, ami a nemzetközi peer group-omban (életkor, szenioritás) közepes eredménynek számít.

lajhár

Milyen hatékonysági szokásokat vizsgáltak?

Például hogy alszol-e legalább 7 órát naponta, van-e két órányi képernyő- és telefonfüggetlen szabadidőd minden nap, vagy rutinná alakítasz-e olyan tevékenységeket, amiken nem érdemes sokat gondolkodni? Ránézel-e előző este a másnapi beosztásodra, felírod-e mit akarsz kihozni az egyes megbeszélésekből, beteszel-e két üres blokkot a napjaidba a váratlan események kezeléséhez? Óránként maximum egyszer nézed-e meg az emailjedet, skippeled-e az emailek 60%-át a küldő vagy a tárgy alapján, és azonnal megválaszolod-e a fontos és sürgető leveleket? Lebontod-e a projekteket kis lépésekre, hogy ne halogasd őket, törekszel-e a jelentős projektekben a lehető leghamarabb azonosítani a kritikus tényezőket és levonni az első következtetéseket, és vajon inkább az elért eredményekre fókuszálsz-e az irodában töltött idő helyett? Körbeküldöd-e a napirendi pontokat 24 órával a megbeszélések előtt, engeded-e 90 percnél hosszabbra a megbeszéléseket, és minden megbeszélés végén megállapodtok-e a következő lépésekben? Átgondolod-e minden anyag elolvasása előtt, hogy mit akarsz vele kezdeni, készítesz-e vázlatot a néhány bekezdésnél hosszabb irományaidhoz, és a prezentációkat is vázlat alapján tartod-e? Végül: képes vagy-e delegálni fontos feladatokat mikromenedzselés nélkül, megállapodtok-e a csapattagokkal előre a célokban és az eredmény mérésében, és hibák esetén gondoskodtok-e arról, hogy azok ne ismétlődhessenek meg (ahelyett, hogy keménykednél)?

A konklúzió

Az első konklúzió a húszezres mintából az volt, hogy a sok munkaóra önmagában nem feltétlenül eredményez több eredményt. Ezt mondjuk sejtettem. A második, hogy az életkor és a szenioritás nagy mértékben korrelál a személyes hatékonysággal. Úgy tűnik, legalábbis átlagosan, hogy a kor és a pozíciószint emelkedésével egyre rutinosabb rókák leszünk, vagy épp kénytelenek vagyunk azzá válni. A harmadik pedig az, hogy a nők és a férfiak között összességében nem nagyon van különbség (mint ahogy mi az összes saját kutatásunknál tapasztaltuk). Egyes területeken viszont vannak eltérések. A nők például a megbeszéléshatékonyság terén erősebbek, jellemzőbb rájuk, hogy előző este átnézik a következő napi beosztást, és az is, hogy azonnal megválaszolják a nagyon fontos emaileket. A férfiak viszont átlagosan jobbak az email-cunami kezelésében, hajlamosabbak üres sávokat hagyni a naptárjukban, és vázlatot is inkább írnak.

Ha van kedved és kíváncsi vagy az eredményre, töltsd ki a kérdőívet (angolul)! Ha nincs, akkor végiggondolhatod a második bekezdésben felsorolt kérdéseket, hogy melyik nem nagyon jellemző rád jelenleg, de nem ártana ezen változtatni. Tűzz ki magadnak egy konkrét vállalást a kipróbáláshoz a következő egy hétre, és nézd meg, mi történik!

Iratkozz fel blog értesítőnkre

Nem zaklatunk mindenféle áltudománnyal, csak akkor írunk, ha valami értelmes jut eszünkbe.

Kövess minket

További bejegyzések:

Nem menekülhetsz el az életfeladatod elől

Olyan jó lenne úgy kezdeni, hogy világ életemben tanár szerettem volna lenni. De eszemben se volt, több okból. Először is, az iskolában végigunatkozott tizenöt év során tanáraim 95%-ától egyáltalán nem vágytam tanulni, így ez a pálya végképp nem vonzott. Másrészt szüleim, akik elkötelezett, szigorú, de mégis kedvelt közép- és főiskolai tanárok voltak, egyetlen szakmától intettek óva, a sajátjuktól. Harmadrészt, nem szerettem volna én is úgy élni, hogy számolgatni kelljen a mindennapi kiadásokat, vagy hogy tizenöt évente vehessek egy új autót, karrierem során mindösszesen kettőt.

Bővebben »

A fejünkben se mindegy, miből főzünk

Azt hiszem, nem sokan vitatkoznának azon, hogy egy jó bográcsgulyásnál egyáltalán nem mindegy, milyen alapanyagokból főzöd. Lehetsz akármilyen gumiabroncs-csillagos séf, vagy tiszteletet parancsoló kiterjedésű, és az üstök világában emberöltőnyi tapasztalatot felhalmozó szakács néni, avas szalonnából, egy hete az ábécé hűtőpultjában szomorúan árválkodó mócsingos gulyáshúsból, vagy a tárolás során megfagyott krumpliból nem fogsz tudni értékelhető ebédet varázsolni.

Bővebben »

A közösségi média algoritmusok kinyírják a blogolást?

Sose gondoltam, hogy egyszer azon fogok töprengeni, érdemes-e folytatni a blogolást, pláne nem a Tudatos Vezetés blog közelgő tizedik születésnapja előtt pár hónappal. A Google mellett főleg a Facebook, de kisebb mértékben a LinkedIn is hosszú éveken át nagy segítségemre volt a forgalomterelésben, hálás köszönet érte. Szimbiózisban éltek a tartalomkészítők és az ingyenes közösségi média szolgáltatók, hiszen attól érdekes egy hírfolyam, hogy vannak benne értékes tartalmak. Persze a családi fényképek, az ételfotók, a macskák és a poénok adják a nagy közös tartalomgyártás gerincét…

Bővebben »

Út a hülyeségtől hülyeségig, és a magabiztosságtól magabiztosságig

Borozgattunk és beszélgettünk a hétvégén egy nagy tapasztalatú fejlesztőmérnök cimborámmal, és szóba került egyik kedvenc témám, amivel kapcsolatban Besenyő Pista bácsi alkotott anno maradandót felejthetetlen előadásában: hogy “mi hülyeség és mi nem az”. Barátom rávilágított, hogy érdemes csínján bánni a magas lóról hülyeségnek minősítéssel, hiszen könnyen lehet, hogy elég szűk vonatkoztatási rendszerhez képest tűnik valami hülyeségnek. Valóban, igen gyakran előfordul, hogy tudás-, ismeret- vagy tapasztalathiány van a háttérben, vagy egyszerűen csak a beszélő nézőpontjából nincs értelme valaminek.

Bővebben »

Mi mindent kaptam a TEDxEgertől?

Bár már sok éve nézegetek TED videókat, még csak most szombaton estem át a TED-tűzkeresztségen. Ez persze nem volt véletlen, valahogy eddig nem szántam rá magam, hogy egy egész délutánon keresztül előadásokat hallgassak, még akkor sem, ha több hazai rendezésű esemény szervezői és előadói között jó pár régi ismerősöm, kollégám is feltűnt már. Az előadásokkal ugyanis nem mondhatnám, hogy felhőtlen lenne a viszonyom. Életem során az előadásokon töltött nem kevés időm 95%-ában halálra untam magam. Oktatási felhasználásukban egyáltalán nem hiszek, legalábbis úgy semmiképp, ahogy azt jellemzően alkalmazzák…

Bővebben »

Most akkor a tartalom a király vagy az LMS?

Bill Gates egy 1996-ban írt esszéjében azt prognosztizálta, hogy az akkor még a maihoz képest igen szegényes Internet világában nem a technológiai szolgáltatás hanem a tartalom fogja az igazán nagy bizniszt generálni (“content is king”). Azt hiszem megállapíthatjuk, hogy eltalálta. Dobay Robi kollégám nemrég tért vissza Párizsból az Unleash Global kiállításról, leánykori nevén a HR Tech-ről. Azt mesélte, hogy a nagyvállalatok körében most az LMS-ek (Learning Management System) tarolnak, azaz nagy, integrált rendszerek segítségével igyekeznek a munkatársak fejlesztése területén választ adni a digitalizáció kihívásaira.

Bővebben »