Még mindig inkább a képzőknek jó biznisz a coaching?

Most tette közzé a PWC az International Coach Federation megbízásából immáron negyedszer, kb. négyévente végzett globális coaching kutatásának 2020-as eredményeit. A 2016-os riportról tavaly írtam egy összefoglalót, amit most nem ismételnék meg, mert olyan eszeveszett sok újdonság nincs benne.

Röviden annyi történt, hogy azóta is növekszik a coaching a világban. Ebben a postban inkább arról írnék, hogy mennyire tűnik reális célnak, hogy valaki szögre akassza korábbi szakmájának szerszámait, kéjes mosollyal visszaszolgáltassa belépőkártyáját, ezt követően vígan és szabadon kávézgasson délelőtt tízkor egy cukrászdában az ügyfeleivel, végül pedig vastagon fogó ceruzával töltse ki mindezért a számláit.

PWC becslése szerint jelenleg 71 ezer coach szakember sertepertél a Föld nevű bolygón, ebből 6300-an ténykednek Kelet-Európában, ahol ugyebár jó sok ország található, köztük egy marék méretesebb is, mint Magyarország. Négy évvel ezelőtthöz képest ez egyébként 40%-os növekedést jelent. Mivel a coachként ténykedők 99%-a valamiféle coach specifikus képzésben részt vett, a régiónkban ez négy év alatt plusz 1800 kiképzett embert jelent, nem számítva azt a jelentős számú képzésrésztvevőt, akik számára a cégük szponzorált egy ilyen jellegű vezetői fejlesztőprogramot. Látható tehát, hogy a képzésben mindenképp van számottevő biznisz, persze ez országonként mondjuk egy tucat vagy még több intézmény között oszlik meg. És továbbra is egyértelműen kivehető, hogy bár érzésre mindenki coach lett kis hazánkban, a ténylegesen praktizáló személyek száma inkább százakban mint ezrekben mérhető.

Fontos kérdés, hogy aki azért fizet be saját zsebből egy coach iskolára, hogy ennek segítségével karriert váltson, és innentől ebből éljen, vajon mennyire hoz ésszerű döntést. Nem árt tisztában lenni vele, hogy a kelet-európai régióban dolgozó coachok átlagosan kb. 5.7 millió forintot számláznak egy évben, és ez az összeg 2016-ban is nagyságrendileg ennyi volt. Abban szinte biztosak lehetünk, hogy a jövedelem itt sem haranggörbe szerint oszlik el, hanem ugyanúgy mint más területeken, inkább hatványfüggvény szerinti eloszlást követ. Miszerint a jövedelem nagy része a régebben a szakmában lévő, keresett szakembereknél csapódik le, a szereplők többsége pedig alig keres ebből a tevékenységből pénzt (Pareto-elv). Beszédes az az adat is, miszerint a kezdő coachok ügyfeleinek csak egynegyedénél szerepel a munkáltató mint szponzor (a tőlük elkérhető, jóval magasabb díjazással), míg a 10 évnél több tapasztalattal bíró coachoknál az arány ennek két és félszerese. Az is lényeges információ, hogy a coachinggal foglalkozó szolgáltatók 94%-a valami mással is foglalkozik emellett: 60%-uk tanácsadással, 60%-uk tréninggel. A jövedelmüknek pedig átlagosan kevesebb mint a fele érkezik kifejezetten coachingból.

A coaching tehát valóban tud jó jövedelemforrás lenni, de leginkább azok számára, akik:

  • mással is foglalkoznak, és a coaching az egyik lába a tevékenységüknek
  • vállalati megbízóknak tudják értékesíteni a szolgáltatásaikat
  • sok éves tapasztalatot gyűjtöttek már össze

A többség számára azonban a valós karrierváltás lehetősége a coachképzés elvégzésével csak illúzió. Akik nagyon eltökéltek, egyéb szolgáltatásaik is vannak, nem rettennek vissza önmaguk eladásától, és az üzletépítésbe hajlandók éveket fektetni, azoknál van esélye az új karrier építésére ilyen irányban.

A coach képzések viszont egy másik, korábban már érintőlegesen említett területen mindenképp tudnak értéket teremteni, ez pedig a téma iránt érdeklődő vállalati vezetők fejlesztése. Ha 120-150 órát invesztálnak egy efféle gyakorlatias programba, az egész biztosan üdvözítő hatást fog gyakorolni a people management tevékenységükre. Ebből pedig már nem csak a képző cégek és a résztvevők, hanem a vállalatok és a dolgozók is profitálnak.

Kattints ide és töltsd le ingyenesen Cservenyák Tamás Az emberi lények tanítása című, legújabb e-könyvét!

Kattints ide és töltsd le ingyenesen Dobay Róbert Mégis, mire számítottál? című ekönyvét!

Töltsd le Dobay Róbert ebookját!

Korábbi bejegyzések

Mi teszi a kritikát és a tanácsot hiteltelenné?

Van egy kedvenc régi történetem, jó pár alkalommal hivatkoztam már rá a kollégáimmal folytatott beszélgetésekben, és most már ők is idézgetik, amikor a helyzetet jól leírja. Egy gyerekkori barátomtól származik, aki mellesleg sok éven át dolgozott vezetőként, nem túl szofisztikált munkakörnyezetben. De ez a sztori magánéleti, nem a melóhoz kapcsolódik.

Tovább »

További bejegyzések:

10 dolog, amit megtanultunk a digitális vezetőfejlesztésről hét év alatt

Amikor Dobay Robi kollégám 2014-ben felhívott azzal kapcsolatban, hogy a Magyar Telekom szívesen venné, ha fejlesztenénk számukra egy szerethető, a napi vezetői munkát támogató mobil applikációt, válaszom nem tűrte a nyomdafestéket. A vezetők fejlesztése nem könnyű vállalkozás, majd pont a telefon fogja helyettünk megoldani – gondoltam.

Bővebben »

Mi teszi a kritikát és a tanácsot hiteltelenné?

Van egy kedvenc régi történetem, jó pár alkalommal hivatkoztam már rá a kollégáimmal folytatott beszélgetésekben, és most már ők is idézgetik, amikor a helyzetet jól leírja. Egy gyerekkori barátomtól származik, aki mellesleg sok éven át dolgozott vezetőként, nem túl szofisztikált munkakörnyezetben. De ez a sztori magánéleti, nem a melóhoz kapcsolódik.

Bővebben »

Mi a HR igazgatók Top 3 prioritása 2023-ra?

Mielőtt még bárki megijedne, hogy én is beálltam a jósok és jövendőmondók sorába, az alábbi megállapításokat egy friss Gartner kutatásból merítettem. Évente megismételt, több mint 800 HR igazgatót megkérdező felmérésükben arra voltak kíváncsiak, hogy a jelenlegi külső környezet és körülmények közepette mire kellene nekik fókuszálni a jövő évben.

Bővebben »

A fejlettebb cégkultúra haszna krízishelyzetben

Még a 2016-ban megjelent, Vezetői séta a sztratoszférában című e-könyvemben írtam Frederic Laloux elméletéről az emberek közötti együttműködés fejlődésének fázisairól, valamint az ezekre rezonáló szervezeti kultúra szintekről. Az első a farkasfalka jellegű szerveződés, ahol vezérelvként az erősebb kutya párosodik és a megbízható rokonokból-cimborákból kerülnek ki az elit tagjai.

Bővebben »

Különbség a legjobbak és a majdnem olyan jók között

Engem mindig elbűvöl és csodálattal tölt el, amikor kiváló teljesítményt látok-hallok-tapasztalok, történjen az a sportban, a művészetekben, a gasztronómiában, vagy bárhol máshol a munka világában. És az is el szokott gondolkodtatni, hogy vajon mi választja el a “kapufát”, a majdnem gólt a góltól, mi kell ahhoz, hogy rendre befelé pattanjon a labda és ne kifelé.

Bővebben »

Seggfej főnök vagy?

Mindannyian viselkedünk néha úgy, mint egy seggfej. Azonban vannak olyanok, akik notórius seggfejek. Minden vezető potenciális jelölt a seggfej jelzőre, mert szinte folyamatos nyomás alatt vannak, ráadásul a cégük is bátorítja is őket abban, hogy lekezeljék a munkatársaikat. Rendszerint lealázzák a kollégákat, a munkahelyet Forma 1-es versenypályának képzelik, mindenhol vitát gerjesztenek és ráadásul meg is akarják nyerni.

Bővebben »

Korábbi blogbejegyzéseinket itt olvashatod: