Még mindig inkább a képzőknek jó biznisz a coaching?

Most tette közzé a PWC az International Coach Federation megbízásából immáron negyedszer, kb. négyévente végzett globális coaching kutatásának 2020-as eredményeit. A 2016-os riportról tavaly írtam egy összefoglalót, amit most nem ismételnék meg, mert olyan eszeveszett sok újdonság nincs benne.

Röviden annyi történt, hogy azóta is növekszik a coaching a világban. Ebben a postban inkább arról írnék, hogy mennyire tűnik reális célnak, hogy valaki szögre akassza korábbi szakmájának szerszámait, kéjes mosollyal visszaszolgáltassa belépőkártyáját, ezt követően vígan és szabadon kávézgasson délelőtt tízkor egy cukrászdában az ügyfeleivel, végül pedig vastagon fogó ceruzával töltse ki mindezért a számláit.

PWC becslése szerint jelenleg 71 ezer coach szakember sertepertél a Föld nevű bolygón, ebből 6300-an ténykednek Kelet-Európában, ahol ugyebár jó sok ország található, köztük egy marék méretesebb is, mint Magyarország. Négy évvel ezelőtthöz képest ez egyébként 40%-os növekedést jelent. Mivel a coachként ténykedők 99%-a valamiféle coach specifikus képzésben részt vett, a régiónkban ez négy év alatt plusz 1800 kiképzett embert jelent, nem számítva azt a jelentős számú képzésrésztvevőt, akik számára a cégük szponzorált egy ilyen jellegű vezetői fejlesztőprogramot. Látható tehát, hogy a képzésben mindenképp van számottevő biznisz, persze ez országonként mondjuk egy tucat vagy még több intézmény között oszlik meg. És továbbra is egyértelműen kivehető, hogy bár érzésre mindenki coach lett kis hazánkban, a ténylegesen praktizáló személyek száma inkább százakban mint ezrekben mérhető.

Fontos kérdés, hogy aki azért fizet be saját zsebből egy coach iskolára, hogy ennek segítségével karriert váltson, és innentől ebből éljen, vajon mennyire hoz ésszerű döntést. Nem árt tisztában lenni vele, hogy a kelet-európai régióban dolgozó coachok átlagosan kb. 5.7 millió forintot számláznak egy évben, és ez az összeg 2016-ban is nagyságrendileg ennyi volt. Abban szinte biztosak lehetünk, hogy a jövedelem itt sem haranggörbe szerint oszlik el, hanem ugyanúgy mint más területeken, inkább hatványfüggvény szerinti eloszlást követ. Miszerint a jövedelem nagy része a régebben a szakmában lévő, keresett szakembereknél csapódik le, a szereplők többsége pedig alig keres ebből a tevékenységből pénzt (Pareto-elv). Beszédes az az adat is, miszerint a kezdő coachok ügyfeleinek csak egynegyedénél szerepel a munkáltató mint szponzor (a tőlük elkérhető, jóval magasabb díjazással), míg a 10 évnél több tapasztalattal bíró coachoknál az arány ennek két és félszerese. Az is lényeges információ, hogy a coachinggal foglalkozó szolgáltatók 94%-a valami mással is foglalkozik emellett: 60%-uk tanácsadással, 60%-uk tréninggel. A jövedelmüknek pedig átlagosan kevesebb mint a fele érkezik kifejezetten coachingból.

A coaching tehát valóban tud jó jövedelemforrás lenni, de leginkább azok számára, akik:

  • mással is foglalkoznak, és a coaching az egyik lába a tevékenységüknek
  • vállalati megbízóknak tudják értékesíteni a szolgáltatásaikat
  • sok éves tapasztalatot gyűjtöttek már össze

A többség számára azonban a valós karrierváltás lehetősége a coachképzés elvégzésével csak illúzió. Akik nagyon eltökéltek, egyéb szolgáltatásaik is vannak, nem rettennek vissza önmaguk eladásától, és az üzletépítésbe hajlandók éveket fektetni, azoknál van esélye az új karrier építésére ilyen irányban.

A coach képzések viszont egy másik, korábban már érintőlegesen említett területen mindenképp tudnak értéket teremteni, ez pedig a téma iránt érdeklődő vállalati vezetők fejlesztése. Ha 120-150 órát invesztálnak egy efféle gyakorlatias programba, az egész biztosan üdvözítő hatást fog gyakorolni a people management tevékenységükre. Ebből pedig már nem csak a képző cégek és a résztvevők, hanem a vállalatok és a dolgozók is profitálnak.

Kattints ide és töltsd le ingyenesen Cservenyák Tamás Az emberi lények tanítása című, legújabb e-könyvét!

Kattints ide és töltsd le ingyenesen Dobay Róbert Mégis, mire számítottál? című ekönyvét!

Iratkozz fel a blogértesítőnkre​!

Nem zaklatunk mindenféle áltudománnyal, csak akkor írunk, ha valami értelmes jut eszünkbe.

További bejegyzések:

Hol a határ az őszinteség és a manipuláció között?

Asszem most a céges értékek megújításának divatkorszakát éljük… Alig tudok beszélgetni egy HR-essel úgy, hogy ne kerülne szóba a corporate HR által kiköhögött új értékrend. Az egyik aktuális kedvencem az „őszinte vezetői kommunikáció”. Ez mégis mit jelent? – kérdeztem egyik alkalommal.

Bővebben »

Még mindig inkább a képzőknek jó biznisz a coaching?

Most tette közzé a PWC az International Coach Federation megbízásából immáron negyedszer, kb. négyévente végzett globális coaching kutatásának 2020-as eredményeit. A 2016-os riportról tavaly írtam egy összefoglalót, amit most nem ismételnék meg, mert olyan eszeveszett sok újdonság nincs benne.

Bővebben »

A gépies vezetés is csak egy kapufára elég

Míg mi itt kis hazánkban azon törpölünk, hogy a vezetőként ténykedők egyáltalán halljanak arról, hogy miket illene csinálniuk ebben a szerepkörben, valamint azon, hogy ha már hallottak róla, elkezdjék végre a gyakorlatban is kipróbálni a tanultakat, a fejlettebb vezetési kultúrával bíró országokban más típusú kihívásokat kellene megugraniuk a vezetőknek.

Bővebben »

A szívás, mint értékteremtő tevékenység

Mivel egész életemben idegenkedtem a műszaki és a gyakorlatiasságot igénylő dolgoktól, sose mertem belevágni egy építkezésbe, vagy egy olyan jellegű felújításba, ahol mindent szétverünk és onnan a ground zero-ról rendesen megcsináljuk az újat.

Bővebben »

A Nagy Távmenedzsment Parasztvakítás

Attól, hogy a kereslet és a kínálat egymásra talál, még nem biztos, hogy érték is teremtődik. Érthető és üdvözlendő módon, számos vállalatnak eszébe jut mapapság, hogy segítenie kellene a vezetőinek abban, hogy miképp boldoguljanak a megváltozott, flexibilisebb munkavégzést előhívó környezetben.

Bővebben »

A lufifújás és a finghevítés népszerűsége töretlen

Még az 1990-es évek közepén találkoztam először azzal a jelenséggel a hanyatló nyugaton, hogy a semmit vagy a közepeset bőséges meleg levegővel hogyan kell ellenállhatatlanná tuningolni. Az alkalmazott módszertant az elmúlt évtizedekben hazánkban is sikerült tökélyre fejleszteni, valamint széles körben elterjeszteni.

Bővebben »

A te felelősséged, amit beviszel a munkahelyre

Nemrég találkoztam egy indianai egészségügyi szolgáltató ajtaján lefényképezett felirattal, ami az oda belépőket figyelmeztette (szabad fordításban): “Kérjük vállalj felelősséget az energiákért, amiket ide behozol! A szavaid számítanak. A viselkedésed számít.

Bővebben »

Lesz-e vajon hómofisz-áttörés hosszabb távon?

Amikor első gyermekünk született, akkor hallottam egy jópofa dumát, miszerint három dolgot csinál egy pici baba: eszik, alszik és hasonlít. Amikor pedig először tapasztalhattuk meg életünkben ezt a tavaszi karanténosdit, a gondolataikat publikusan megosztók egy dolgot csináltak főállásban: jóslatokba bocsátkoztak.

Bővebben »

Korábbi blogbejegyzéseinket itt olvashatod: