Kutatási beszámoló: Áttörés a vezetőfejlesztő programrésztvevők elköteleződésében

Hurrá, végre vannak adataink! Évek óta várjuk ezt a pillanatot! De mielőtt ismertetném a mini-kutatásunk eredményeit, szeretnék megosztani néhány háttérinformációt, és kontextust adni az adatelemzésünkből levont következtetéseknek. Már több mint egy évtizede fáradhatatlanul keressük a módját annak, hogy miképpen tudnánk a vezetőket rábírni olyan people management szokások beépítésére a mindennapjaikba, amelyek egyaránt szolgálják a beosztottaik és a szervezet érdekét, valamint természetesen egyúttal a sajátjukét is. A HR szakemberek, sőt még a képző cégek és intézmények is kénytelenek voltak konstatálni, hogy sem az üzleti iskolák programjai, sem pedig a vállalati tréningek nem voltak eddig túl sikeresek a hosszú távú viselkedésváltozás kiváltásában. Előadást leadni vagy tréninget tartani baromi egyszerű. Sokkal nehezebb olyan tanulási élményt biztosítani egy vezetői csoportnak, ami eredményesen megszólítja, bevonja és leköti őket, végig fenntartja a figyelmüket, a tartalmát pedig a munkájuk szempontjából relevánsnak érzik. A legnagyobb kihívás azonban abban rejlik, hogy olyan fejlesztési folyamatot építsünk, ami valóban viselkedésváltozást eredményez.

blended learning 2

Több mint tíz évvel ezelőtt döntöttünk úgy, hogy nem értékesítünk eseti tréningnapokat, hanem csakis legalább 5-6 hónapos fejlesztési folyamatokat biztosítunk az ügyfeleinknek. Ráadásul még ahhoz is ragaszkodtunk, bármilyen rátartinak is tűntünk miatta, hogy a kombinált programjaink tréningalkalmai után minden esetben utánkövető coaching segítségével egyéni szintre hozzuk a tanultakat, és hathatósan segítsünk a gyakorlatba ültetésben. Több mint 70 Tudatos Vezetés csoportnál tartunk, ami rengeteg anekdotikus bizonyítékkal szolgált számunkra is és ügyfeleinknek is azzal kapcsolatban, hogy ez a módszertan sok-sok jól megfigyelhető változást eredményez a résztvevők vezetői/munkahelyi viselkedésében, de a személyközi kapcsolatokban és a szervezet vezetési kultúrájában is tapintható fejlődést hoz. Bár minden esetben nagyon örültünk a megerősítésnek, a bizonyíték visszajelzésekből érkezett, adatokkal nem volt alátámasztva. Nem véletlen, hiszen igen nehéz mérni egy efféle beavatkozás hatását, a kauzalitás igazolásáról nem is beszélve.

Mindezzel párhuzamosan, 2014-ben a Magyar Telekom (Deutsche Telekom csoport) megkeresett bennünket azzal a kihívással, hogy fejlesszünk több száz közép- és felső vezetőjük számára egy olyan digitális mentoring eszközt, ami ott és akkor, a mindennapokban felmerülő vezetői dilemmák megoldásában segíti őket. Azt várták az eszköztől, hogy könnyen hozzáférhető legyen (mobiltelefon), a lehető legkevesebb időt vegye el a munkától (mikrotanulás), támogassa a tudás gyakorlatba ültetését (konkrét vállalások útján), és szerethető/szórakoztató legyen (vicces, nem karót nyelt akadémiai stílusú, játékos). Nagyjából egy év intenzív együttműködés és iteratív fejlesztőtevékenység után elkészült az 1.0 verzió, amit MVP-ként (minimum viable product) a Magyar Telekomnál bevezethettünk. Azóta az Act2Manage applikáció több verzióját készítettük el, jelentős fejlődési lépcsőfokokon ment keresztül, és számos vállalati bevezetésen vagyunk túl, multinacionális és magyar cégeknél, a pénzügyi szektortól a shared service centereken át az autóiparig.

A statisztikai modul egyértelműen azt mutatta, iparágfüggetlenül, hogy felhasználói aktivitás hatványfüggvény-szerinti eloszlást követ (lásd az ábrát). Egyszerűbben fogalmazva, a Pareto-elv írja le: a felhasználók 20%-a felel a használati aktivitás 80%-áért. Tök mindegy volt, hogy a leglelkesebb és legfegyelmezettebb vezetői csapatokat vizsgáltuk, vagy a digitális eszközökre kevésbé fogékonynak bizonyult ügyfeleinket, az eloszlás mintázata pont ugyanolyan volt. Az előbbieknél természetesen a görbe nagyobb területet fedett le. (A digitális tanulást szolgáló eszközök felhasználói aktivitása nem az egyetlen munkahelyi dolog, ami hatványfüggvény szerint oszlik el. Bock László, a Google korábbi HR elnökhelyettese könyvében a saját adataikra támaszkodva megállapította, hogy a munkateljesítmény sem haranggörbét, azaz normál eloszlást követ, hanem ugyanígy a hatványfüggvény görbéjét. Aki esetleg olvasta Barabási-Albert László hálózatkutatásról szóló írásait, tudja, hogy a világban mennyi mindenre igaz ez az eloszlás.) Szóval lázasan kerestük a módját annak, hogy miként tudnánk a tanulási intenzitást, vagyis a görbe alatti területet növelni. Többen és többet tanuljanak a vezetők, és ezt ne csak higgyük, reméljük vagy a tudatlanok nagy magabiztosságával állítsuk, hanem legalább részben adattal is alá tudjuk támasztani. Amit nagyjából három év tapasztalatiból levonhattunk, az az volt, hogy a facilitálásnak van pozitív hatása: akár a gamification használatának (pl.: kihívások meghirdetése, jutalmazás), akár a vállalati történésekhez, HR aktualitásokhoz vagy változásokhoz való kapcsolásnak. De mi még erőteljesebb hatást szerettünk volna gyakorolni.

***

KUTATÁSUNK EREDMÉNYEI

Ennek érdekében, 2019-ben úgy döntöttünk, hogy a személyes és a digitális tevékenységünk összekombinálásával “blended learning” megközelítést alkalmazunk, azaz beleintegráljuk a Tudatos Vezetés programunkba az Act2Manage  mikrotanulási applikáció használatát. Három megbízónknál, 10 vezetőfejlesztő csoportot indítottunk el így, 111 résztvevővel. Most már ott volt az Act2Manage statisztikai motorja a háttérben, ami az adatelemző tevékenységet lehetővé tette számunkra. Íme a négy legfontosabb eredmény:

A digitális eszköz használata növeli a személyes képzésben tett vállalások számát

Tudatos Vezetés program minden modulja végén a résztvevők konkrét vállalásokat tesznek arra vonatkozóan, hogy a képzés tartalmából mit fognak a gyakorlatban kipróbálni, illetve mit fognak változtatni az eddigi viselkedésükön. A nyomon követés adminisztrálása (és az emlékeztetés) az Act2Manage applikáció segítésével történik, a tapasztalatokról pedig a rendszeres utánkövető coaching üléseken reflektálnak. Azok a résztvevők, akiknek a digitális eszközhöz is volt hozzáférésük, átlagosan 50%-kal több vállalást tettek, azokkal összehasonlítva, akik nem kaptak Act2Manage használatot a programhoz.

A vállalások többségét teljesítik a résztvevők

A résztvevőket arra biztatjuk hogy az Act2Manage applikációban kövessék nyomon a vállalásaikat, élvezve a különféle emlékeztető funkciók előnyeit. A mérés időpontjában a vállalások közel kétharmadát teljesítették a résztvevők (ez a szám még emelkedhet), tehát a változtatási/kipróbálási akciók többsége meg is valósul, nem csak vágy marad.

A személyesen végzett fejlesztőprogram megkétszerezi a kiemelkedően aktív app-használók arányát

Mindegyik, a kutatásban résztvevő ügyfelünknél örömmel konstatáltuk, hogy a benchmark adatként mért 20%-os kiemelkedő aktivitású felhasználó arány átlagosan  40%-ra emelkedett. Tehát kétszer annyi vezető döntött úgy, hogy fejest ugrik az intenzív tanulás medencéjébe, összehasonlítva azokkal az ügyfelekkel, ahol az applikációt a Tudatos Vezetés program nélkül vették igénybe.

A résztvevők kedvet kapnak a további tanulásra

Felettébb meglepődtünk, amikor azt láttuk az adatokból, hogy a legnépszerűbb témakörök/kérdések 80%-a nem a Tudatos Vezetés program tartalmával van összefüggésben. A felhasználók mindenféle egyéb tartalmakkal ismerkedtek, sőt akár tettek velük kapcsolatos vállalásokat, pl.: változásmenedzsment, énmárka, kultúraépítés, innováció, elköteleződés megszerzése, stb.

***

Bár a “blended learning” kifejezés már vagy húsz éve ott van a köztudatban, nincs túl nagy egyetértés a definíciója tekintetében, és inkább vélemények, esetleírások és tapasztalatmegosztások igyekeznek alátámasztani a hatékonyságát adatok helyett. Hiszünk abban, hogy friss kutatásunkkal egy kapavágást tettünk annak pontosabb megismerése érdekében, hogy a technológia összekombinálása egy tapasztalt és felkészült tanulás-facilitátor személyes munkájával tényleg tud pozitív hatást gyakorolni a vezetői tanulás intenzitására, és reményeink szerint a nap végén a szervezetek vezetési kultúrájának fejlődésére.

Ez persze még csak az ilyen jellegű kutatásaink kezdete, az első babystep-ek. Folyamatosan fogjuk gyűjteni és elemezni az adatokat, végezni a kontrollcsoportokkal való összehasonlításokat. Jelen felmérésünk megvalósíthatóságának megteremtésén és elvégzésén rengeteget gondolkodtak és dolgoztak munkatársaim: Budai Máté, Filep László és Dr. Dobay Róbert, valamint rajtuk kívül a kutatásban szereplő csoportok személyes fejlesztőmunkájában közreműködtek Mándoki Alexandra, Gáll Anikó, Sigrun Debaillie és Sitkei Tamás kollégáim a Menedzsmentor csapatából. Nagyon köszönöm nekik, hogy ez a beszámoló ma megszülethetett.

Szólj hozzá!

Iratkozz fel blog értesítőnkre

Nem zaklatunk mindenféle áltudománnyal, csak akkor írunk, ha valami értelmes jut eszünkbe.

Kövess minket

További bejegyzések:

A jövőállóság kulcsa: a hozzáadottérték-termelő képesség

Természetes, hogy a vállalatok, vállalkozások mérettől függetlenül folyamatosan keresik a hosszú távú fenntarthatóság és növekedés kulcsát, mivel az üzleti életben nem túl reális opció a stagnálásra gyúrni. Sokan azonban a gyakorlatban csak az orruk hegyéig látnak el a mindennapi küzdelem és darálás során, ami csak a közelebbi jövőre biztosítja a túlélést. Bár vannak, akik azt is felismerik, hogy előre kellene gondolkodni, turbulens világunkban azonban baromira nehéz évekre tervezni, három-öt éves stratégiákat gyártani, mert a fene tudja, mi minden történik még addig.

Bővebben »

Kutatási beszámoló: Áttörés a vezetőfejlesztő programrésztvevők elköteleződésében

Hurrá, végre vannak adataink! Évek óta várjuk ezt a pillanatot! De mielőtt ismertetném a mini-kutatásunk eredményeit, szeretnék megosztani néhány háttérinformációt, és kontextust adni az adatelemzésünkből levont következtetéseknek. Már több mint egy évtizede fáradhatatlanul keressük a módját annak, hogy miképpen tudnánk a vezetőket rábírni olyan people management szokások beépítésére a mindennapjaikba, amelyek egyaránt szolgálják a beosztottaik és a szervezet érdekét, valamint természetesen egyúttal a sajátjukét is.

Bővebben »

Nem a távolságtartás a tekintély fő forrása. Íme 20 másik lehetőség.

Újra meg újra felbukkan az orrom előtt az az erőteljes meggyőződés, hogy egy rendes vezető nem barátkozik össze a beosztottaival, mert akkor azzal vissza fognak élni, és nem fog tudni tőlük követelni. Mintha a vezetői tekintély elsősorban a pozícióból vagy a távolságtartásból táplálkozna. Nem vitatva persze, hogy egyes embertársaink bármiféle helyzettel képesek visszaélni, felsorolnék húsz egyéb lehetséges alkotóelemet, a teljesség igénye nélkül, amiből felépülhet a (vezetői) tekintélyünk:

Bővebben »

Miért távoznak mégis a kollégák, ha egyébként normális a főnök?

Nem csak itthon gond a munkatársak, különösen a jó emberek megtartása, hanem olyan nagy és valószínűleg vonzó munkáltatóknál is, mint a Facebook. Tavaly írt egy cikket a Harvard Business Review-ban a kapcsolódó vizsgálódásaikról és tapasztalataikról három HR-esük egy Wharton professzorral együttműködésben. Szinte már természetes egy efféle cégnél, hogy a Google-hez hasonlóan van egy olyan csapatuk, akik a munkatársakkal kapcsolatos adatokat elemzik (People Analytics Team).

Bővebben »

Jön az interjúrobot. Ez jó vagy rossz hír a toborzóknak?

A mesterséges intelligencia keze kezdi betenni a lábát a klasszikusan humán területekre is. Bizarr, nem? Nem feltétlenül. Az emberek által végzett kiválasztási tevékenységek során jelentős befolyásoló hatása van az (ismert vagy nem tudatos) előítéleteknek: az első benyomás néhány másodperce vagy perce alatt bekerül a jelölt valamelyik skatulyánkba, aztán jó eséllyel ott is fog maradni, legyen az pozitív vagy negatív előfeltételezés.Olyan tényezőkre gondolhatunk itt, mint a nem, az életkor, a származás, a megjelenés, a beszédhang, a kinézet vagy a képzettség.

Bővebben »

Lehetőségek és tévhitek az irodai környezet kialakításával kapcsolatban

Azt hiszem, azt nem sokan vitatják, hogy a fizikai környezetünk hatással van a hangulatunkra, közérzetünkre, sőt akár a motivációnkra is. Ha nap mint nap deprimáló helyen kell huzamosabb ideig tartózkodnunk, akkor az kiszívja belőlünk az életkedvet. Nem véletlenül fotózkodnak az emberek mindenféle számukra kellemes helyeken, legyen az hegytető, tengerpart, csodás kilátással rendelkező irodai tárgyaló, vagy bármi szokatlan lokáció, és osztják meg ezeket a képeket országgal-világgal (bár ennek más okai is vannak).

Bővebben »

Korábbi blogbejegyzéseinket az alábbi oldalon tekintheted meg: