Két 2020-as e-könyv összehasonlító elemzése a Menedzsmentor-istállóból

Azt nem állíthatjuk, hogy a 2020-as év első fele túl kellemes meglepetésekkel szolgált volna a földlakóknak, az viszont saját magunk számára is pozitív értelemben volt meglepő, hogy pont ebben az időszakban jutott el két e-könyvünk is a publikálási fázisba: Dr. Dobay Róbert kollégámé és az enyém.

Míg ő a tavalyi évben már nagyon sokat dolgozott rajta, bennem még idén január elején sem merült fel az újabb könyvírás konkrét szándéka, pedig nagy tervezgető vagyok. A két könyv több szempontból is hasonlít egymásra, de vannak érdemleges eltérések közöttük. Ha már rendhagyó volt az idei érettségi, elképzeltem, miket sorolnék fel, ha a két iromány összehasonlítását húznám ki a szóbelin.

Mégis, mire számítottál? és Az emberi lények tanítása című e-könyvek közös jellemzője, hogy:

  • erős szakirodalmi megalapozottsággal bírnak
  • egy-két évtized személyesen begyűjtött szakmai tapasztalatán alapszik mindkettő
  • könnyen olvasható és érthető a szöveg, esetenként talán még szórakoztató is
  • az életből vett gyakorlati példákkal támasztottuk alá az okosságokat
  • soraikba beleszűrődik egy-két lófasz, ezért a finomabb lelkületű olvasók csak szülői felügyelettel olvassák
  • nem magunkat vettük benne komolyan, hanem azt, amiről írtunk (Peter Ustinov után szabadon)
  • mindkét könyv értelmezhető úgy mint egy kétségbeesett felkiáltás, amit Rátót tanácselnöke intézett a falubeliekhez a Legényanya című filmben: “Álljunk meg, Béláim! Nem jó lesz ez így!”
  • a kendőzetlen kritika megfogalmazása mellett konstruktív javaslataink is vannak, ahol tudunk jobb ötletet mondani
  • kedélyborzoló, bicskanyitogató, elefánt hátán porcelánboltba beügető, kognitív disszonanciát okozó, veszélyes anyagok
  • nem adnak univerzális recepteket, nem kínálnak csodaszereket, céljuk sokkal inkább az, hogy az olvasók vegyék elő (ön)kritikus gondolkodásukat, és úgy tekintsenek rá a megszokott és természetesnek vett működésre
  • mindkettő ingyenesen letölthető

Miben más a két könyv?

  • Robi könyve inkább a szervezeti szintre összpontosít, míg az enyém az egyén szintjére
  • Mégis, mire számítottál? a vállalati gyakorlatban széles körben alkalmazott féligazságokat veszi górcső alá, és csapatja szét húsklopfolóval, az én könyvem pedig a tanulásról és a tanításról szól, elsősorban munkahelyi kontextusban, és az avítt oktatási gyakorlatoknak ver oda péklapáttal
  • a Robié jelentősen bővebb terjedelmű, nagyobb ívű, mélyebb könyv, az enyém a szokásos e-book léptékű
  • Robi könyve az ingyenes letölthetőség mellett egy nemes cél támogatására is felhívja a figyelmet
  • aki mindkettőt elolvassa, annak üvölteni fog, hogy az egyiket egy mérnök-üzletember írta, a másikat meg egy tanár bácsi

Hogy pontosan mire gondoltak a költők, azt nem fogom előemészteni itt, rábízom a nyájas olvasóra, hogy kitalálja saját maga.

Ha a fentiekkel nem sikerült végleg elvenni a kedved a könyvek elolvasásától, akkor íme a letöltési linkek: Mégis, mire számítottál? valamint Az emberi lények tanításaJó szórakozást hozzájuk!

Iratkozz fel a blogértesítőnkre​!

Nem zaklatunk mindenféle áltudománnyal, csak akkor írunk, ha valami értelmes jut eszünkbe.

További bejegyzések:

A puhány megmondóember antagonisztikus ellentét?

A legtöbb vezetőt akkor tekintik kompetensnek, ha képesek megoldani problémákat, ki tudják találni, hogy mit kellene tenni egy adott helyzetben vagy épp össze tudják szedni, hogy egy feladat elvégzéséhez milyen támogatásra van szükségük. A sikereikhez hozzájárul az is, hogy ügyesen érvelnek vagy vitatkoznak olykor, így gyakorolva hatást a kollégáikra. Mondhatnánk úgy is, hogy a vállalatok vezetői ideálja egy „határozott faszagyerek”.

Bővebben »

A kreativitás szokásáról pár gondolat

Több helyen olvastam már arról, hogy a kreativitás tulajdonképpen szokás, nem egy különleges, veleszületett tehetség megnyilvánulása néhány kiváltságos ember esetében. Mindannyian lehetünk kreatívak, amikor kitalálunk valamit, és azt meg is valósítjuk. A fiam például kapott egy pirográfot (ha esetleg valaki nem tudná, mint ahogy én se hallottam még róla egészen a közelmúltig, ez egy olyan eszköz, amivel fába lehet égetni különféle mintákat, feliratokat, tehát egy írószerszám), a téli szünetben rendszeresen kiment a kertbe, fűrészelt magának egy deszkadarabot, aztán arra rajzolgatott, írogatott.

Bővebben »

Az akaraterő csapdája

Amikor látunk másokat megvalósítani a vágyaikat, elérni a céljaikat gyakran csodáljuk a karakterüket, elszántságukat, amivel megáldotta őket a sors. Azt gondolhatjuk, hogy ha valamit igazán eltökélten akarunk, akkor az sikerülni fog. Sajnos azonban túlságosan leegyszerűsítjük a változtatások természetét, amikor azt a tanulságot vonjuk le, hogy pusztán az akaraterőn múlik, hogy elérjük-e a kitűzött célt.

Bővebben »

Ne hidd el, hogy minél több, annál jobb!

Át vagyunk itatva azzal a meggyőződéssel, hogy a több szükségszerűen jobb is. Többet akarunk keresni, nagyobb alapterületen akarunk élni, drágább cuccokkal venni körül magunkat, magasabbra törni akármiféle rangsorban vagy hierarchiában, bővebb listára szert tenni végzettségekből, gyakrabban és messzebbre utazni, szélesebb olvasóközönséghez elérni, ismertebbé válni.

Bővebben »

Miért találunk kevés jó vezetőt?

Sok szakembernek relatíve ködös elképzelése van arról, hogy mi tesz vezetővé valakit, mit is csinál egy vezető pontosan. Számtalan cikket olvasni arról, hogy mi a 21. századi vezető 3-5 legfontosabb ismérve, több előadásban karcolgatják az érthetetlen fogalmak felszínét, így hevítve a fingot a volfrám olvadáspontja fölé. Kb. ilyesmikre bukkanhatunk: brilliáns stratéga, kreatív megoldóember, tulajdonosi szemlélet, magas EQ, optimista, és más hasonló adottságok.

Bővebben »

A jóllét tudománya

A 2020-as évet egy MOOC kurzussal indítottam (ami aztán egy új e-könyv megírására is inspirált tavasszal), és egy másik MOOC képzéssel fejeztem be, a neves Yale Egyetemtől. Ez utóbbi a jóllét tudományos hátteréről szólt, ahogy a címéből is félreérthetetlenül kiderül: The Science of Well-being. Már régóta rajta volt a listámon, hogy egyszer végigmegyek rajta az akácos út helyett.

Bővebben »

Van-e értelme manapság a személyes évtervezésnek?

Annak ellenére, hogy jópár éve lelkes gyakorlója és propagálója vagyok a december végén aktuális személyes évértékelésnek és évtervezésnek, az idén felmerült bennem, hogy egy ilyen bizonytalan és nehezen kiszámítható időszakban mennyi értelme van egyáltalán ennek az egésznek. Lehet, hogy le se töltöm az aktuális doksit, lamentáltam.

Bővebben »

Ha nincs kimondott szenvedélyed, a vízhólyagokat is követheted

Érdekes kérdést feszeget Dan Cable, a London Business School szervezeti viselkedés professzora a Harvard Business Review honlapján nemrég megjelent írásában. Úgy érzi, hogy túl általános és nehezen megfogható az a tanács, hogy “kövesd a szenvedélyed”, és annak megfelelően válassz vagy módosíts karriert.

Bővebben »

Korábbi blogbejegyzéseinket itt olvashatod: