Hogyan lövünk öngólt a fizetési igénnyel?

Több tanácsadó vállalat szakosodott arra, hogy segítsen a fizetések összehasonlításában. Hasznos információ lehet a HR számára az, hogy pl. az iparágukon belül milyenek a fizetések, hogyan állnak össze a kompenzációs csomagok. Az adatok ismeretében megnézhetik, hogy pl. egy munkakör kompenzációs csomagja hogyan viszonyul különböző iparágak hasonló pozícióihoz.

Ha volt már szerencséd többször ilyen riportot böngészni, megfigyelhetted, hogy pl. a vezetők fizetésében tisztán kirajzolódik egy egyre emelkedő tendencia, azaz évről évre egyre többet keresnek. Felmerülhet a kérdés, hogy vajon miért?

Egyrészről nyilván a pénz inflációja vagy a piaci, politikai körülmények is szerepet játszanak ebben. Előfordulhat, hogy egy iparágnak jobban megy, így ott többet tudnak fizetni vagy épp egy vezetői munkakör fontosabbá válik a vállalatok számára. A Booz-Allen-Hamilton tanácsadó vállalat rendszeresen publikál globális kutatást a témában. Ha közelebbről megfigyeljük az emelkedések mértékét, aligha magyarázhatók a növekmények pusztán a piaci, iparági körülményekkel.

Érzésem szerint másik két fontos dolog is szerepet játszik a vezetők fizetésének növekedésében. Az egyik hatás egy kicsit öngól-szagú, ugyanis magában az összehasonlítással van baj. Érthető az összehasonlítás iránti vágy, hiszen így könnyebb felmérni, hogy hol is állunk. Eddig ez rendben is lenne, de az a kérdés, hogy mihez kezdünk az információval. Ha megnézünk egy álláshirdetést mindenki versenyképes fizetést kínál, ami leggyakrabban a piaci átlag felett van valamicskével. Logikus megközelítés, hiszen az a pici pont elég ahhoz, hogy odacsábítsák a jelölteket. És így el is érkeztünk a saját gólvonalunkhoz. Gondoljuk meg, hogy mi fog történni a következő évben egy vezetői átlagfizetéssel akkor, ha a többség picivel az előző évi átlag feletti csomagot kínált? Nem bonya matek, következő évben a piaci átlag egy picivel magasabb lesz.

Másrészről olykor már szemmel is nehéz követni ahogyan a CEO-k, felsővezetők  váltogatják a munkahelyüket, a BAH riportja szerint, a legtöbb esetben nem önszántukból. Egy pillanatra helyezd magad a vezetők helyébe… Gondold meg, hogy nem kérnél-e több pénzt akkor, ha a statisztika szerint nagy valószínűséggel ki fognak rúgni 2 éven belül? Szerintem de.

Kicsit olyan 22-es csapdája ez az egész: ha sokat fizetnek egy vezetőnek, érthetően nagyobbak lesznek az elvárások vele szemben. Mivel azoknak nem tud megfelelni, így kirúgják. Fogalmazhatunk úgy is, hogy a magasabb fizetések miatt több lesz a kirúgások száma, emiatt viszont a vezetők több pénzt fognak majd kérni.

Faramuci, ugye?


Kattints ide és töltsd le ingyenesen Dobay Róbert Mégis, mire számítottál? című ekönyvét!

Szólj hozzá!

Iratkozz fel blog értesítőnkre

Nem zaklatunk mindenféle áltudománnyal, csak akkor írunk, ha valami értelmes jut eszünkbe.



Email*
Keresztnév*
Vezetéknév*
Language
Newsletter

Kövess minket

További bejegyzések:

Adatok segítségével valóban jó konklúziókra jutunk?

Mit gondolnánk arról, ha azt állítanám, hogy a Covid-19 hatására csökken a daganatos megbetegedésben elhunytak száma?

Különféle médiumokat olvasgatva a neten, sok helyen azzal riogatnak, hogy koronavírus miatt mennyire megnőtt a halálesetek száma. Humán szakember lévén gyakran látom előnyét annak, hogy mérnökként végeztem a BME-n… Miért emelkedne a halálozások száma a vírus hatására?

Bővebben »

Ne higgy az alkalmi oktatások ígéreteinek!

A 21. században sem tapasztalhatunk észrevehető változás azzal a meggyőződéssel kapcsolatban, hogy ha új tudásra vagy képességekre van szükség, akkor be kell utalni az embereket egy oktatásra, ahol majd jól megokosítják őket. Az észosztó figura a rendelkezésére álló tudomány minél nagyobb hányadával nyakon önti a hallgatóságát…

Bővebben »

Konzultáció helyett inzultáció?

Pár éve egy jól prosperáló nagyvállalat tulajdonosa kért fel tanácsadónak. Dacára annak, hogy minden királyság volt náluk, nagyon szenvedett attól, hogy mennyire hiányolja a “tulajdonosi szemléletet” a vezetőitől. Láthatóan bizonytalan volt abban, hogy mit is kellene tennie. Mivel a vezérigazgató is ő volt egyben, végül azt mondtam neki, hogy te egy kiváló üzleti érzékkel megáldott géniusz vagy, de …

Bővebben »

A Nagy Komfortzóna Teszt

Már sokszor, de még messze nem elégszer ekéztem azt a gyenge lábakon álló féligazságot, hogy kifejezetten a komfortzónánkon kívül lenne megtalálható “a” tanulási zónánk. Amennyire utána tudtam nézni, honnan fúj a szél, egy Tom Senninger nevű német tanár jól kinéző és hangzó modelljét nyelik be és osztják szénné a népek kritika nélkül, ami állítólag Lev Szemjonovics Vigotszkij (1896-1934), szovjet pszichológus “legközelebbi fejlődési zóna” koncepciójának…

Bővebben »

Korábbi blogbejegyzéseinket az alábbi oldalon tekintheted meg: