Ha nincs kimondott szenvedélyed, a vízhólyagokat is követheted

Érdekes kérdést feszeget Dan Cable, a London Business School szervezeti viselkedés professzora a Harvard Business Review honlapján nemrég megjelent írásában. Úgy érzi, hogy túl általános és nehezen megfogható az a tanács, hogy “kövesd a szenvedélyed”, és annak megfelelően válassz vagy módosíts karriert.

Nem vitatva természetesen, hogy szuper dolog, amikor valaki olyan pályafutásra talál, amiben értelmet lát, mások is értékelik, kiváló benne és élvezi is. Az emberek nagyobbik hányada azonban nem is nagyon tud válaszolni arra a kérdésre, hogy mi a szenvedélye. Vagy hogy milyen munkával foglalkozna, ha nem nehezedne rá egyáltalán a jövedelemtermelés kényszere.

Cable amellett argumentál, hogy ilyen esetben nagyobb segítség, ha inkább a vízhólyagokat keressük (“Follow your bliss” helyett “Follow your blister”), azaz olyan tevékenységeket, amelyekhez vissza-visszatérünk, annak ellenére, hogy nincs külső kényszer, és még nem is feltétlenül érezzük azt, hogy már olyan baromi profik lennénk benne. A pozitív pszichológia egyik atyja, Martin Seligman kérdése is adhat ötletet: Mi az a tevékenység, amit már gyerekkorodban is végeztél, és még mindig szívesen csinálod? Aztán további fogódzókat is kínál a szerző: Van olyan dolog, ami miatt magadtól felkelsz korábban, vagy még akkor is elmerülsz benne késő este, amikor a család már nyugovóra tért? Vagy amit sosem kell a tennivalók listájára felírni, mégse mulasztod el megtenni?

Sok emberrel beszélgettem már arról, hogy a munkájukban nem találják meg azt a hajtóerőt, amire igazán vágynának. Ismerik a tanácsot, Steve Jobs is megmondta, hogy hallgassanak a szívükre és az intuíciójukra. De hiába fülelnek, nincs olyan dolog, ami igazán a szenvedélyük lenne. Vagy épp szerteágazó az érdeklődésük, és egyik se nagyon kapcsolható össze konkrét munkatevékenységgel. Folyamatosan frusztrálja tehát őket a belső elvárásuk, hogy a szenvedélyüknek megfelelő munka tenné őket egyszer elégedetté, csak hát lövésük sincs, miként tehetnének szert olyanra. Pedig az is teljesen oké, hogyha az ember a munkájának csupán egyes aspektusait végzi erős belső motivációval, sőt még az is, ha a vízhólyagjait épp a munkán kívül találja meg. Mivel ritmikus lények vagyunk, folyamatosan szükségünk van töltekezésre. Míg fizikai tekintetben a belégzés, a táplálék, a mozgás és a pihenés segít bennünket a működésünk fenntartásában, lelkileg például a társas kapcsolatok, mások irányába megnyilvánuló kedvességünk, és a számunkra erőt adó, feltöltő tevékenységek tankolnak belénk szuflát. Ha sikerül többet csinálnunk abból a fajta munkából vagy munkán kívüli ténykedésből, amihez önkéntelenül vissza-vissza konvergálunk, még ha kihívást is jelent számunkra, több erőnk lesz a számunkra kevésbé vonzó részeihez a napnak.

Saját nézőpontomból a legfontosabb üzenete ennek a vízhólyagos felvetésnek az, hogy ha valaki számára nem egyértelmű, hogy mi az igazi szenvedélye, vagy mi végre tartózkodik ezen a bolygón, akkor ahelyett, hogy ezen folytatná a kesergést, és érezné magát folyamatosan szarabb helyzetben annál a viszonylag kevés embernél, aki szerencsésen beletrafált, figyelmét átirányíthatja egy könnyebben megválaszolható feladványra. Megfigyelheti azokat a dolgokat, amelyekhez rendre visszatér saját indíttatásból, és azokból igyekezhet többet beiktatni az életébe. A szenvedély görcsös keresését pedig elengedni, amíg nem tör felszínre esetleg magától.

Kattints ide és töltsd le ingyenesen Cservenyák Tamás Az emberi lények tanítása című, legújabb e-könyvét!

Kattints ide és töltsd le ingyenesen Dobay Róbert Mégis, mire számítottál? című ekönyvét!

Iratkozz fel a blogértesítőnkre​!

Nem zaklatunk mindenféle áltudománnyal, csak akkor írunk, ha valami értelmes jut eszünkbe.

További bejegyzések:

Az akaraterő csapdája

Amikor látunk másokat megvalósítani a vágyaikat, elérni a céljaikat gyakran csodáljuk a karakterüket, elszántságukat, amivel megáldotta őket a sors. Azt gondolhatjuk, hogy ha valamit igazán eltökélten akarunk, akkor az sikerülni fog. Sajnos azonban túlságosan leegyszerűsítjük a változtatások természetét, amikor azt a tanulságot vonjuk le, hogy pusztán az akaraterőn múlik, hogy elérjük-e a kitűzött célt.

Bővebben »

Ne hidd el, hogy minél több, annál jobb!

Át vagyunk itatva azzal a meggyőződéssel, hogy a több szükségszerűen jobb is. Többet akarunk keresni, nagyobb alapterületen akarunk élni, drágább cuccokkal venni körül magunkat, magasabbra törni akármiféle rangsorban vagy hierarchiában, bővebb listára szert tenni végzettségekből, gyakrabban és messzebbre utazni, szélesebb olvasóközönséghez elérni, ismertebbé válni.

Bővebben »

Miért találunk kevés jó vezetőt?

Sok szakembernek relatíve ködös elképzelése van arról, hogy mi tesz vezetővé valakit, mit is csinál egy vezető pontosan. Számtalan cikket olvasni arról, hogy mi a 21. századi vezető 3-5 legfontosabb ismérve, több előadásban karcolgatják az érthetetlen fogalmak felszínét, így hevítve a fingot a volfrám olvadáspontja fölé. Kb. ilyesmikre bukkanhatunk: brilliáns stratéga, kreatív megoldóember, tulajdonosi szemlélet, magas EQ, optimista, és más hasonló adottságok.

Bővebben »

A jóllét tudománya

A 2020-as évet egy MOOC kurzussal indítottam (ami aztán egy új e-könyv megírására is inspirált tavasszal), és egy másik MOOC képzéssel fejeztem be, a neves Yale Egyetemtől. Ez utóbbi a jóllét tudományos hátteréről szólt, ahogy a címéből is félreérthetetlenül kiderül: The Science of Well-being. Már régóta rajta volt a listámon, hogy egyszer végigmegyek rajta az akácos út helyett.

Bővebben »

Van-e értelme manapság a személyes évtervezésnek?

Annak ellenére, hogy jópár éve lelkes gyakorlója és propagálója vagyok a december végén aktuális személyes évértékelésnek és évtervezésnek, az idén felmerült bennem, hogy egy ilyen bizonytalan és nehezen kiszámítható időszakban mennyi értelme van egyáltalán ennek az egésznek. Lehet, hogy le se töltöm az aktuális doksit, lamentáltam.

Bővebben »

Ha nincs kimondott szenvedélyed, a vízhólyagokat is követheted

Érdekes kérdést feszeget Dan Cable, a London Business School szervezeti viselkedés professzora a Harvard Business Review honlapján nemrég megjelent írásában. Úgy érzi, hogy túl általános és nehezen megfogható az a tanács, hogy “kövesd a szenvedélyed”, és annak megfelelően válassz vagy módosíts karriert.

Bővebben »

Megpróbáltad-e már egyáltalán, és hányszor?

Munkám során folyamatosan találkozom azokkal a különféle nehézségekkel, amikkel a vezetők küzdenek a mindennapokban. Nem meglepő módon ezek a kihívások jelentős arányban kötődnek emberekhez, legyenek azok beosztottak, középvezetők, vezetőtársak, felettesek vagy épp külföldi kollégák. Gyakran tapasztalom, hogy idejekorán feladják a próbálkozást, hogy nekifeszüljenek a probléma megoldásának.

Bővebben »

Korábbi blogbejegyzéseinket itt olvashatod: