Érdemes-e alaposabban megkapirgálni a szakmai képességeket a kiválasztás során?

Az egyik barátommal sokat beszélgetünk a cégműködtetés ügyes-bajos dolgairól, nagyjából másfél évtizede kísérem figyelemmel a vállalkozásának alakulását. Informatikai cég, nagy szervezetek számára fejlesztenek, vezetnek be és üzemeltetnek ügyviteltámogató rendszereket, helyenként akár több ezer felhasználóval, jelentős mennyiségű adatforgalommal, itthon és a nemzetközi piacon egyaránt. Ahogy mindenki másnak a szektorban, kihívást jelent számukra a keresleti piacon a programozók felvétele, főleg akkor, ha magasra teszik a lécet. Olyan sokszor kellett csalódniuk a CV és az interjúk alapján felvett új munkatársak tényleges szakmai képességeiben, hogy néhány évvel ezelőtt beillesztették a kiválasztási folyamatba a szakmai tesztelést. A programozás ugyanis egy olyan tevékenység, ahol ezt valamilyen szinten fel lehet mérni, vannak szakterületek persze, ahol jóval nehezebb. Rendre elmesélte nekem az évek során szerzett tapasztalatokat.

kapirgálás

A szakmai teszt három részre tagolható. Van kifejezetten könnyű feladat, amit meglátása szerint egy ügyes középiskolás is meg tudna csinálni, de egy alsóbb éves egyetemistától már mindenképp elvárható. Van olyan feladat, ami azt a tudásszintet hivatott tesztelni, amire nekik a munkában szükségük van. Végül pedig betettek egy olyan feladványt, amire maguk sem tudják a megoldást. Nem üzleti problémáról van szó, hanem egy játékhoz megírandó algoritmusról. Az alábbiakat figyelték meg:

  • Megdöbbentő, hogy akár egyetemet végzett, szakmai gyakorlattal bíró jelentkezők látványosan elhasalnak a könnyű feladaton. Így őket nem veszik fel, mert szakmailag nem rendelkeznek a számukra szükséges felkészültséggel. Sok kölcsönös bánatot spórolnak meg ezáltal.
  • Mindazok, akik a nehéz, de megoldható feladatokat sikerrel abszolválták, és meg tudtak velük állapodni, bizonyították alkalmasságukat a munkában is.
  • Nagyon hasznosnak bizonyult az utolsó feladat, amire ők maguk sem tudják a megoldást. Bár még eddig senkinek sem sikerült kitalálnia, gyönyörűen megmutatja a feladatról folytatott beszélgetés, hogy mennyire passzolna a jelentkező a csapatba (nehéz problémához való hozzáállás, gondolkodási képesség, kommunikáció a jövendőbeli kollégákkal, stb.). A kiválasztásba bevont munkatársak elég jól meg tudják ítélni az itt szerzett tapasztalatok alapján, hogy tudnának-e vele jól együtt dolgozni. Akiket ezzel az eszközzel vettek fel, mind beváltak. Akiket enélkül, azok között vegyes a kép, valaki igen, valaki nem.

Természetesen több mindenen múlik a kiválasztás, a beillesztés és a hosszú távú beválás sikeressége, nem csak egy tényezőn, mint itt például a szakmai teszt. De elég jól látszik, hogy nagyjából ugyanazok az emberek, ugyanolyan elvárásokkal a fejükben, mennyivel eredményesebben választanak ki programozókat az utóbbi években, mint ahogy tették a megelőző évek során.

Még egy szempont bekerült a közelmúltban a kiválasztási tesztek közé, ez pedig az angol nyelvtudás vizsgálata. Mivel a cég gyorsan bővülő nemzetközi B2B ügyfélköre miatt egyre fontosabb a munkavégzés angol nyelven, beillesztettek egy panelt, ami a nyelvtudást hivatott mérni. Felettébb érdekes tapasztalat, hogy a jelentkezők kb. 30%-a (akiknek egyébként a CV-ben ott a középfokú nyelvvizsga), ezen a ponton feláll, és még csak ki sem tölti a tesztet.

Nem akarok messzemenő következtetéseket levonni, de harminc évvel vagyunk a rendszerváltás után, azóta lehet széleskörűen tanulni és tanítani idegen nyelveket. Amikor én általános iskolába jártam Egerben, akkor az orosz volt kötelező mindenütt, 13 általános iskolából mindössze 3-ban tanítottak angolt, és ott is csak 1-1 osztályban, a tagozatosokban. Nem kérdés, hogy egy kisváros 35-40 db párhuzamos osztályának kevesebb mint 10%-ában lehetett angolul tanulni, akkor a kortársaimnak nem volt könnyű dolguk a nyelvtudás megszerzésében (igaz, utána a középiskolában már kaptak lehetőséget, és sokan éltek is vele). De ez a helyzet a rendszerváltás után drasztikusan megváltozott, három évtizeddel ezelőtt. Az utazási és a külföldi tanulási lehetőségekről nem is beszélve…

Gyanítom, hogy több sebből vérzik a történet (mind a szakmai felkészültség, mind a nyelv terén), de az egyik mindenképp a tanítás hatékonyságának és eredményességének hiányára vezethető vissza. Erről a témáról bővebben írtam frissen megjelent, ingyenesen hozzáférhető e-könyvemben, melynek címe: Az emberi lények tanítása. Kattints ide, és töltsd le izibe’!

Zárógondolatként annyit ide a végére, hogy a barátom szerint nagyszerű ötlet volt bevezetni a szakmai tesztelést a kiválasztási folyamatukba. Egy kisebb energia-befektetéssel rengeteg szívást és keserűséget tudnak elkerülni a későbbiekben.

Szólj hozzá!

Iratkozz fel blog értesítőnkre

Nem zaklatunk mindenféle áltudománnyal, csak akkor írunk, ha valami értelmes jut eszünkbe.



Email*
Keresztnév*
Vezetéknév*
Language
Newsletter

Kövess minket

További bejegyzések:

Miféle visszajelzésnek lenne értelme a vezetők számára?

Ezt a fogós kérdést tettük fel magunknak néhány évvel ezelőtt. Könnyű lenne rávágni, hogy bármilyen visszajelzés hasznos. Ez azonban sajnos nem igaz. Nem csak adatra van ugyanis szükségünk, hanem releváns és jó minőségű adatra. Amikor az Act2Manage applikáció első verzióját megmutattuk néhány HR igazgatónak és vállalati L&D szakembernek még 2015-ben, gyakorlatilag azonnal felmerült bennük az igény arra…

Bővebben »

A féligazságok bizony veszélyesek

Az élet rövid: vedd meg azt a cipőt, edd meg azt a süteményt, fizesd be az utazást – olvasom a fészbukkon. Tényleg, milyen jól hangzik! Kapja be a prefrontális kéreg! Egyetértek, lájkolom, megosztom a képet piros tűsarkúról vagy a tengerparti naplementéről, tizenkét Celsius fokon felszolgált, rezeda és macskagyökér illatjegyekkel büszkélkedő fehérborral. Van benne igazság?

Bővebben »

Mikor ne tarts workshop-ot?

Ismét a Derrick és Harry blog egyik térdcsapkodósan vicces írása szolgált inspirációként számomra, melyben a szerző a szarul levezetett workshop-ok minden apró hozzávalóját és konyhatechnikai eljárását számba veszi, előre megfontolt szándékkal, különös kegyetlenséggel. Ahogy autókáztam reggel a munkába, azon morfondíroztam…

Bővebben »

A tudás jó árfolyamon váltható készpénzre

Pár éve átszoktam a telefonon keresztüli zenehallgatásra az autóban, ami azt a luxust biztosítja, hogy szinte bármilyen előadó vagy zeneszám azonnal elérhető. A minap beugrott egyik réges-régi kedvenc együttesem, a Foreigner, úgyhogy rá is böktem azonnal. Mintha valami időgépbe szálltam volna, nyomban visszarepültem 1993-ba…

Bővebben »

Miért bűvölnek el a számok?

Azon törtem a fejem, hogy ugyan miről kellene írni a 800. blogbejegyzésemet. Mi van akkor, ha épp a nyolcszázadik? Miért fontosak nekem ezek a számok? Mi jelentősége van annak, hogy rövidesen 10 éves lesz a Tudatos Vezetés blog, és kit érdekel, hogy hány emberhez sikerül eljutni az e-könyveknek, vagy épp hány vezetővel van alkalmam személyesen foglalkozni egyik vagy másik évben?

Bővebben »

Korábbi blogbejegyzéseinket az alábbi oldalon tekintheted meg: