Érdemes-e alaposabban megkapirgálni a szakmai képességeket a kiválasztás során?

Az egyik barátommal sokat beszélgetünk a cégműködtetés ügyes-bajos dolgairól, nagyjából másfél évtizede kísérem figyelemmel a vállalkozásának alakulását. Informatikai cég, nagy szervezetek számára fejlesztenek, vezetnek be és üzemeltetnek ügyviteltámogató rendszereket, helyenként akár több ezer felhasználóval, jelentős mennyiségű adatforgalommal, itthon és a nemzetközi piacon egyaránt. Ahogy mindenki másnak a szektorban, kihívást jelent számukra a keresleti piacon a programozók felvétele, főleg akkor, ha magasra teszik a lécet. Olyan sokszor kellett csalódniuk a CV és az interjúk alapján felvett új munkatársak tényleges szakmai képességeiben, hogy néhány évvel ezelőtt beillesztették a kiválasztási folyamatba a szakmai tesztelést. A programozás ugyanis egy olyan tevékenység, ahol ezt valamilyen szinten fel lehet mérni, vannak szakterületek persze, ahol jóval nehezebb. Rendre elmesélte nekem az évek során szerzett tapasztalatokat.

kapirgálás

A szakmai teszt három részre tagolható. Van kifejezetten könnyű feladat, amit meglátása szerint egy ügyes középiskolás is meg tudna csinálni, de egy alsóbb éves egyetemistától már mindenképp elvárható. Van olyan feladat, ami azt a tudásszintet hivatott tesztelni, amire nekik a munkában szükségük van. Végül pedig betettek egy olyan feladványt, amire maguk sem tudják a megoldást. Nem üzleti problémáról van szó, hanem egy játékhoz megírandó algoritmusról. Az alábbiakat figyelték meg:

  • Megdöbbentő, hogy akár egyetemet végzett, szakmai gyakorlattal bíró jelentkezők látványosan elhasalnak a könnyű feladaton. Így őket nem veszik fel, mert szakmailag nem rendelkeznek a számukra szükséges felkészültséggel. Sok kölcsönös bánatot spórolnak meg ezáltal.
  • Mindazok, akik a nehéz, de megoldható feladatokat sikerrel abszolválták, és meg tudtak velük állapodni, bizonyították alkalmasságukat a munkában is.
  • Nagyon hasznosnak bizonyult az utolsó feladat, amire ők maguk sem tudják a megoldást. Bár még eddig senkinek sem sikerült kitalálnia, gyönyörűen megmutatja a feladatról folytatott beszélgetés, hogy mennyire passzolna a jelentkező a csapatba (nehéz problémához való hozzáállás, gondolkodási képesség, kommunikáció a jövendőbeli kollégákkal, stb.). A kiválasztásba bevont munkatársak elég jól meg tudják ítélni az itt szerzett tapasztalatok alapján, hogy tudnának-e vele jól együtt dolgozni. Akiket ezzel az eszközzel vettek fel, mind beváltak. Akiket enélkül, azok között vegyes a kép, valaki igen, valaki nem.

Természetesen több mindenen múlik a kiválasztás, a beillesztés és a hosszú távú beválás sikeressége, nem csak egy tényezőn, mint itt például a szakmai teszt. De elég jól látszik, hogy nagyjából ugyanazok az emberek, ugyanolyan elvárásokkal a fejükben, mennyivel eredményesebben választanak ki programozókat az utóbbi években, mint ahogy tették a megelőző évek során.

Még egy szempont bekerült a közelmúltban a kiválasztási tesztek közé, ez pedig az angol nyelvtudás vizsgálata. Mivel a cég gyorsan bővülő nemzetközi B2B ügyfélköre miatt egyre fontosabb a munkavégzés angol nyelven, beillesztettek egy panelt, ami a nyelvtudást hivatott mérni. Felettébb érdekes tapasztalat, hogy a jelentkezők kb. 30%-a (akiknek egyébként a CV-ben ott a középfokú nyelvvizsga), ezen a ponton feláll, és még csak ki sem tölti a tesztet.

Nem akarok messzemenő következtetéseket levonni, de harminc évvel vagyunk a rendszerváltás után, azóta lehet széleskörűen tanulni és tanítani idegen nyelveket. Amikor én általános iskolába jártam Egerben, akkor az orosz volt kötelező mindenütt, 13 általános iskolából mindössze 3-ban tanítottak angolt, és ott is csak 1-1 osztályban, a tagozatosokban. Nem kérdés, hogy egy kisváros 35-40 db párhuzamos osztályának kevesebb mint 10%-ában lehetett angolul tanulni, akkor a kortársaimnak nem volt könnyű dolguk a nyelvtudás megszerzésében (igaz, utána a középiskolában már kaptak lehetőséget, és sokan éltek is vele). De ez a helyzet a rendszerváltás után drasztikusan megváltozott, három évtizeddel ezelőtt. Az utazási és a külföldi tanulási lehetőségekről nem is beszélve…

Gyanítom, hogy több sebből vérzik a történet (mind a szakmai felkészültség, mind a nyelv terén), de az egyik mindenképp a tanítás hatékonyságának és eredményességének hiányára vezethető vissza. Erről a témáról bővebben írtam frissen megjelent, ingyenesen hozzáférhető e-könyvemben, melynek címe: Az emberi lények tanítása. Kattints ide, és töltsd le izibe’!

Zárógondolatként annyit ide a végére, hogy a barátom szerint nagyszerű ötlet volt bevezetni a szakmai tesztelést a kiválasztási folyamatukba. Egy kisebb energia-befektetéssel rengeteg szívást és keserűséget tudnak elkerülni a későbbiekben.

Szólj hozzá!

Iratkozz fel blog értesítőnkre

Nem zaklatunk mindenféle áltudománnyal, csak akkor írunk, ha valami értelmes jut eszünkbe.



Email*
Keresztnév*
Vezetéknév*
Language
Newsletter

Kövess minket

További bejegyzések:

Tudatos (táv)vezetés tanácsok

Sokat törtem a fejem, hogy mivel lehetne méltó módon megemlékezni arról, hogy pont ma ünnepli 10 éves születésnapját a Tudatos Vezetés blog. Lehetett volna mindenféle szép számokat felsorolni, de azok inkább nekem érdekesek. Úgyhogy ehelyett írtam valamit, ami remélhetőleg az olvasóknak érdekes a jelen helyzetben. Összegyűjtöttem egy rakás szempontot, ami segít tudatosabban megközelíteni a távmenedzselés kérdését. Ha pedig már belecsaptál, check-listként is szolgálhat.

Bővebben »

Gyorstalpaló tanfolyam arról, hogy nem is (volt) rossz nekünk

Az emberi lények hajlamosak a hiányokra és a kellemetlenségekre fókuszálni a mindennapokban, és nem annyira fordítanak figyelmet arra a temérdek dologra, ami az életük mérlegének pozitív serpenyőjébe tehető. Aztán jön az sors, mint analóg tanító, és rendre megmutatja nekünk, hogy normál esetben messze nem kéne ennyit morgolódni, elégedetlenkedni, panaszkodni.

Bővebben »

Gyorstalpaló valószínűség-menedzsment tanfolyam

Jelenleg egy ilyen képzésre iratkoztak be a földlakók, persze nem önszántukból. Mindenki megtanulhatja, hogy milyen jelentősége van a valószínűség csökkentésének vagy épp növelésének. Számos olyan terület van, szinte minden, ami emberi lényeket érint, ahol nem mehetünk teljesen tutira. Például ha betonozott földhöz vágunk egy tojást vagy egy boros poharat erőből, akkor elég biztosak lehetünk benne, hogy szarrá törnek.

Bővebben »

Hogyan vesztettem el a MOOC-szüzességemet?

Bár már több mint 12 éve biztosítanak nagy nevű külföldi egyetemek nyitott, ingyenes, vagy nagyon kedvező árú online kurzusokat, a formális oktatással szembeni averzióm mindeddig nem vitt rá, hogy bármelyikre is beiratkozzak. Pedig azért elég vonzó, hogy igazán nagy spílerek képzéseit lehet elvégezni, olyanokét, akiknek az ember a könyveit olvassa, olyan intézményekben, amelyekbe sosem fogok járni. Így aztán, csak most jutottam oda, hogy kipróbáljak egy MOOC kurzust (Massive Open Online Course), amire három dolog késztetett.

Bővebben »

A nők vagy a férfiak a jobb vezetők?

Nemrég részt vettem egy szakmai rendezvényen, ahol egy tapasztalt, önkritikus, nagyvállalati HR igazgató osztotta meg őszintén saját, traumaként megélt kudarcélményét, amit még viszonylag kezdő vezetőként élt át. Az élmény olyan erős hatással volt rá annak idején, hogy elbizonytalanodott benne: egyáltalán jó ötlet-e vezetőként folytatni a pályafutását.

Bővebben »

A csapatépítő nem békítő show!

Nemrég részt vettem egy szakmai rendezvényen, ahol egy tapasztalt, önkritikus, nagyvállalati HR igazgató osztotta meg őszintén saját, traumaként megélt kudarcélményét, amit még viszonylag kezdő vezetőként élt át. Az élmény olyan erős hatással volt rá annak idején, hogy elbizonytalanodott benne: egyáltalán jó ötlet-e vezetőként folytatni a pályafutását.

Bővebben »

Korábbi blogbejegyzéseinket az alábbi oldalon tekintheted meg: