Divatos időtöltés lett a magabiztos spekulálás

Bármerre fordulok, fű-fa-bokor arról nyilatkozik, hogy szerinte mi és mikor fog történni. Egymást licitálják túl a különféle forgatókönyvekkel, legyen szó járványról, az élet újraindításáról, gazdasági ágazatok lejtmenetéről és kilátásairól, munkaerőpiaci trendekről, és persze mindezek várható időbeli horizontjáról. Egyesek azt is ki merik jelenteni, hogy soha nem lesz már semmi olyan, mint azelőtt, talán még a jó anyánk töltött káposztájának is más íze lesz, nem beszélve az eső kopogásáról a háztetőn, vagy az általa megáztatott kutya szagáról. Először azt hittem, hogy csak én vagyok olyan ostoba, hogy fingom nincs, mi fog történni, annyi változón múlik a dolgok konkrét alakulása, beleértve az országok vezetőinek döntéseit, amelyek egyik pillanatról a másikra képesek kapcsolókat átállítani. Egyik nap még nem jött a víz a csapból, a másikon már tudunk vele fürdeni, meg lehúzni a klozetot, és gyorsan elfelejtjük, milyen is volt víz nélkül kínlódni.

coin

A hétvégén aztán beszéltem két, nálam lényegesen okosabb barátommal, amiből rá kellett jönnöm, hogy nem vagyok egyedül, tehát minimum hárman hasonlóan hülyék lehetünk. Egyiküket felkérték egy online szakértői interjúra, az előre átküldött kérdéseken azonban eléggé elcsodálkozott, tekintve, hogy azokat egy jósnak kellett volna feltenni inkább. Ő viszont bevallja: nem tudja megmondani, mi fog történni. A másikuk pedig épp azt fejtegette a közös elmélkedésünk során, hogy mekkora különbség van a különféle szcenáriókra való értelmes felkészülés-tervezés és a spekulálgatás között.

Persze semmi nem tiltja, hogy a minimálisan rendelkezésre álló információkból és a közvetlen környezetünkben tapasztaltakból saját ízlésünk szerint következtetéseket próbáljunk levonni (lásd az “availability bias” nevezetű kognitív torzítást), én mégis problémásnak látom ezeket a hasraütés-szerű okoskodásokat. Az a gond velük, hogy a szakértők és a véleményvezérek nyilatkozataira sokan odafigyelnek, és ezekre az iránymutatásokra alapozzák akár a saját döntéseiket is. Márpedig az efféle vélekedések leginkább arra emlékeztetnek, amikor általános iskolában a matematika feladatok lehetséges megoldási opcióiként tanultuk a találgatást.

Nyilván vannak viszonylag magától értetődő összefüggések: például ha nem mennek a népek termelőmunkát végezni, akkor abból gazdasági lassulás fog következni, és ez továbbgyűrűzik a keresletre, a jövedelmekre és a munkaerőpiacra, ehhez nem kell nagy tudósnak lenni, hogy belássuk. A részletek azonban annyi mindentől függnek, hogy az esélylatolgátás inkább szócséplés mint hasznos tájékoztatás. Igény és vállalkozó ettől függetlenül bőven van rá.

Szólj hozzá!

Iratkozz fel blog értesítőnkre

Nem zaklatunk mindenféle áltudománnyal, csak akkor írunk, ha valami értelmes jut eszünkbe.

Kövess minket

További bejegyzések:

A jövőállóság kulcsa: a hozzáadottérték-termelő képesség

Természetes, hogy a vállalatok, vállalkozások mérettől függetlenül folyamatosan keresik a hosszú távú fenntarthatóság és növekedés kulcsát, mivel az üzleti életben nem túl reális opció a stagnálásra gyúrni. Sokan azonban a gyakorlatban csak az orruk hegyéig látnak el a mindennapi küzdelem és darálás során, ami csak a közelebbi jövőre biztosítja a túlélést. Bár vannak, akik azt is felismerik, hogy előre kellene gondolkodni, turbulens világunkban azonban baromira nehéz évekre tervezni, három-öt éves stratégiákat gyártani, mert a fene tudja, mi minden történik még addig.

Bővebben »

Kutatási beszámoló: Áttörés a vezetőfejlesztő programrésztvevők elköteleződésében

Hurrá, végre vannak adataink! Évek óta várjuk ezt a pillanatot! De mielőtt ismertetném a mini-kutatásunk eredményeit, szeretnék megosztani néhány háttérinformációt, és kontextust adni az adatelemzésünkből levont következtetéseknek. Már több mint egy évtizede fáradhatatlanul keressük a módját annak, hogy miképpen tudnánk a vezetőket rábírni olyan people management szokások beépítésére a mindennapjaikba, amelyek egyaránt szolgálják a beosztottaik és a szervezet érdekét, valamint természetesen egyúttal a sajátjukét is.

Bővebben »

Nem a távolságtartás a tekintély fő forrása. Íme 20 másik lehetőség.

Újra meg újra felbukkan az orrom előtt az az erőteljes meggyőződés, hogy egy rendes vezető nem barátkozik össze a beosztottaival, mert akkor azzal vissza fognak élni, és nem fog tudni tőlük követelni. Mintha a vezetői tekintély elsősorban a pozícióból vagy a távolságtartásból táplálkozna. Nem vitatva persze, hogy egyes embertársaink bármiféle helyzettel képesek visszaélni, felsorolnék húsz egyéb lehetséges alkotóelemet, a teljesség igénye nélkül, amiből felépülhet a (vezetői) tekintélyünk:

Bővebben »

Miért távoznak mégis a kollégák, ha egyébként normális a főnök?

Nem csak itthon gond a munkatársak, különösen a jó emberek megtartása, hanem olyan nagy és valószínűleg vonzó munkáltatóknál is, mint a Facebook. Tavaly írt egy cikket a Harvard Business Review-ban a kapcsolódó vizsgálódásaikról és tapasztalataikról három HR-esük egy Wharton professzorral együttműködésben. Szinte már természetes egy efféle cégnél, hogy a Google-hez hasonlóan van egy olyan csapatuk, akik a munkatársakkal kapcsolatos adatokat elemzik (People Analytics Team).

Bővebben »

Jön az interjúrobot. Ez jó vagy rossz hír a toborzóknak?

A mesterséges intelligencia keze kezdi betenni a lábát a klasszikusan humán területekre is. Bizarr, nem? Nem feltétlenül. Az emberek által végzett kiválasztási tevékenységek során jelentős befolyásoló hatása van az (ismert vagy nem tudatos) előítéleteknek: az első benyomás néhány másodperce vagy perce alatt bekerül a jelölt valamelyik skatulyánkba, aztán jó eséllyel ott is fog maradni, legyen az pozitív vagy negatív előfeltételezés.Olyan tényezőkre gondolhatunk itt, mint a nem, az életkor, a származás, a megjelenés, a beszédhang, a kinézet vagy a képzettség.

Bővebben »

Lehetőségek és tévhitek az irodai környezet kialakításával kapcsolatban

Azt hiszem, azt nem sokan vitatják, hogy a fizikai környezetünk hatással van a hangulatunkra, közérzetünkre, sőt akár a motivációnkra is. Ha nap mint nap deprimáló helyen kell huzamosabb ideig tartózkodnunk, akkor az kiszívja belőlünk az életkedvet. Nem véletlenül fotózkodnak az emberek mindenféle számukra kellemes helyeken, legyen az hegytető, tengerpart, csodás kilátással rendelkező irodai tárgyaló, vagy bármi szokatlan lokáció, és osztják meg ezeket a képeket országgal-világgal (bár ennek más okai is vannak).

Bővebben »

Korábbi blogbejegyzéseinket az alábbi oldalon tekintheted meg: