Hogyan kérjünk elnézést, ha hibáztunk?

Amikor vezetők leszünk, magunk is nagy várakozással tekintünk a jövőbe, nem beszélve a környezetünk elvárásairól. Érthetően az első pillanattól fontos, hogy jó benyomást tegyünk, magabiztosnak tűnjünk vagy jó döntéseket hozzunk.

Amikor vezetők leszünk, magunk is nagy várakozással tekintünk a jövőbe, nem beszélve a környezetünk elvárásairól. Érthetően az első pillanattól fontos, hogy jó benyomást tegyünk, magabiztosnak tűnjünk vagy jó döntéseket hozzunk.

De sajna aztán nem így lesz, elrontjuk, belehibázunk, lekezelünk másokat, nehezen fogajduk el, hogy valami félrecsúszott, hiszen épp az egónkat, a státuszunkat zúzzák porig ezek az események.

Vannak, akik ilyen helyzetekben is kitartanak és a seggük védelmében magyarázkodnak és másokat hibáztatnak. A hibák elutasítása, a másokra mutogatás, a többiek lehülyézése egy ideig segíthet, hogy megtartsuk a munkánkat, de hosszabb távon általában visszaüt.

Azok a vezetők, akik kisebb csapatokat irányítanak, pl. egy bankfiók vezetője vagy egy kézilabda csapat edzője, még nehezebben tudnak vitatkozni azzal, hogy nem ők b@sz@rintották el, hiszen sokkal közvetlenebbül érintkeznek a felügyeletük alá tartozó kollégákkal. A teljesítményre gyarkorolt hatásuk is sokkal direktebben látható a belső és külső megfigyelők számára. Bármit is mondjunk, végülis mi vagyunk a főnökök, mi vagyunk felelősek mindenért, amit az embereink tesznek.

Vannak persze olyanok is, akik szeretnének elnézést kérni, denem tudják hogyan tegyék. 

Összeszedtem pár gondolatot számukra, hátha segít: 

  • Mondjuk ki, hogy hibáztunk. Ne másokra vagy rajtunk kívülálló történésekre tereljük a felelősséget.
  • Ne bagatelizáljuk el, ami történt. Mondjuk el, hogy milyen szörnyű pl. a szóban forgó munkahelyi baleset.
  • Vállaljuk magunkra a felelősséget. Mondhatjuk pl. azt, hogy a legjobb szándékunk ellenére a törekvéseink, próbálkozásaink kudarcot vallottak.
  • Kérjünk elnézést, akár egy egyszerű “Nagyon sajnálom.”-mal.
  • Azonnal vonjuk ellenőrzésünk alá azt, amit még lehet. Pl. hívjuk vissza a hibás terméket, kommunikáljuk, hogy mi történt pontosan. Figyelmeztessük azokat, akiket érinthet a hiba.
  • Szedjük össze és mondjuk el, hogy mit tanultunk az esetből.
  • Foglaljuk össze, hogy mit fogunk másképp csinálni. (Ezen a ponton érdemes figyelembe venni, hogy mennyire volt súlyos a probléma, ne gyártsunk szabályzatot egyetlen, ritkán előforduló problémára.) Magyarázzuk el, hogy az új folyamat hogyan bíztosítja, hogy ne forduljon újra elő.
  • Ha megoldottuk a problémát, jelezzük az érintetteknek. Még egyszer ismételjük el, hogy mi lesz másképp, mint ahogyan eddig volt.
Érdemes a fejünkbe vésni, hogy nem a hibamentes működés számít leginkább, hanem az, ahogyan a hibákat kezeljük.

Iratkozz fel a blogértesítőnkre​!

Nem zaklatunk mindenféle áltudománnyal, csak akkor írunk, ha valami értelmes jut eszünkbe.

További bejegyzések:

A tudás jó árfolyamon váltható készpénzre

Pár éve átszoktam a telefonon keresztüli zenehallgatásra az autóban, ami azt a luxust biztosítja, hogy szinte bármilyen előadó vagy zeneszám azonnal elérhető. A minap beugrott egyik réges-régi kedvenc együttesem, a Foreigner, úgyhogy rá is böktem azonnal. Mintha valami időgépbe szálltam volna, nyomban visszarepültem 1993-ba, ahogy este hét körül az egri Főposta előtti buszmegállóban várom a tizenkettest, fülembe üvöltetve a Walkman segítségével a lengyelpiacon újított Foreigner kazettát, mert persze ilyesmit nem lehetett kapni a hazai boltokban, legalábbis Egerben biztos nem.

Bővebben »

Miért bűvölnek el a számok?

Azon törtem a fejem, hogy ugyan miről kellene írni a 800. blogbejegyzésemet. Mi van akkor, ha épp a nyolcszázadik? Miért fontosak nekem ezek a számok? Mi jelentősége van annak, hogy rövidesen 10 éves lesz a Tudatos Vezetés blog, és kit érdekel, hogy hány emberhez sikerül eljutni az e-könyveknek, vagy épp hány vezetővel van alkalmam személyesen foglalkozni egyik vagy másik évben?

Bővebben »

Te naponta hány órát érsz rá dolgozni?

Pár éve átestem egy eléggé kimerítő időszakán az életemnek, ami segített helyre tenni mi mennyire fontos. Az történt, hogy felvállaltam, sőt, inkább magamra rántottam egy problémás nagyprojektet. Önbizalmam túlértékelte teljesítőképességemet, mert kiderült, hogy ezt a projektet nem, hogy én, de nagyon más sem tudta volna megmenteni. Volt ugyanis a bajoknak egy kivédhetetlen forrása a szerződésben, amit én nem ismertem.

Bővebben »

A játékok nem építenek csapatot

Alig lehet olyan munkakört találni manapság, melyben a jó eredmény csak az egyén teljesítményén múlik. Az, hogy valaki milyen produkcióval rukkol elő, nagy mértékben függ attól, hogy milyen minőségű támogatást kap a kollégáktól. Érthető hát, hogy miért tartják fontosnak a vállalatok a csapatokat, miért igyekeznek fejleszteni az együttműködést. A törekvés természetesen megsüvegelendő, a megoldások már kevésbé azok.

Bővebben »

Van-e értelme beszólni?

Nem kocsmai, nem diszkós és nem is közlekedési kontextusban szeretném vizsgálni a kérdést, de talán ez nem túl meglepő. Nagyjából két hónapja kísérletezek egy új tartalomformátummal, az egybekezdéses szösszenetekkel a LinkedIn-en, válaszul arra, hogy a blogbejegyzések terjesztését nagyon megnehezítették a közösségi média algoritmusok változásai.

Bővebben »

A szakkönyvolvasás nem sokat ér

Valószínűleg a címben szereplő kijelentés elég furcsán hangzik valakitől, aki több száz szakkönyvet olvasott el, továbbadható tudományának jelentős részét nekik köszönheti, nem beszélve az elmúlt évtizedben elfogyasztott galuskák megzsírozásáról, a különféle közlekedési eszközökön megtett kilométerek szponzorálásáról, vagy a szükséges mennyiségű D-vitamin tóparti begyűjtésének lehetőségéről.

Bővebben »

Itt az ideje, hogy kiganézd az inboxod!

Öt évvel ezelőtt még pont olyan emberke voltam, mint amilyen jó eséllyel te magad is vagy: legalább öt-hatezer levéllel a beérkezett üzenetek mappában. Több tucat, vagy akár száz is belőlük olvasatlanként megjelölve, mert azokkal még kell kezdeni valamit.

Bővebben »

Miért érhetné meg neked is az évértékelés-évtervezés?

Az idei lesz a hetedik alkalom, amikor a YearCompass használatával értékelem az évet, és tervezem meg a következőt. Az első alkalommal 150 ezer társam volt ebben, tavaly pedig már 1.2 millió. Azt hiszem, nincs jobb visszaigazolása annak, hogy van értelme, minthogy az ember éveken át kitart mellette, és veszi rá a fáradságot. Személyes tapasztalatom, hogy sokat segít a fókusztartásban, valamint ha havi rendszerességgel ránézünk a tervekre, pontosan látjuk, hol tartunk ehhez képest az adott pillanatban.

Bővebben »

Korábbi blogbejegyzéseinket itt olvashatod: