Ha már a könyöködön jönnek ki a SMART célok…

Nincs kétség, a célok fontosak, motiválóan hatnak ránk és a csapatunkra is. A legtöbb vállalatnál különböző szinteken tűznek ki célokat, hogy segítsék a kollégákat a teljesítmény javításában. Sokan megtanulhattuk már, hogy hogy néz ki egy jó cél...

Nincs kétség, a célok fontosak, motiválóan hatnak ránk és a csapatunkra is. A legtöbb vállalatnál különböző szinteken tűznek ki célokat, hogy segítsék a kollégákat a teljesítmény javításában. Sokan megtanulhattuk már, hogy hogy néz ki egy jó cél, így ismerős lehet a SMART megközelítés:

S = Specific (Konkrét). Precíz, részletes célt jelent, nem valami általános megfogalmazást. Pl. az ügyfélelégedettség javítása helyett mondhatjuk azt, hogy az ügyfeleink 95%-a legyen elégedett.
M = Measurable (Mérhető). Pl. nyerjünk meg 20 mérkőzést a szezonban ahelyett, hogy azt mondjuk, hogy sikeres szezont zárjunk.
A = Attainable (Elérhető). Segít, ha a cél egy kicsit nagyobb annál, mint amit séróból meg tudunk csinálni, de ne legyen szinte lehetetlen elérni. Pl. nyissunk 3 új boltot az évben szemben azzal, hogy letaroljuk Kelet-Magyarországot. 
R = Relevant (Releváns). A cél illeszkedjen ahhoz, amit a szervezet el szeretne érni. Pl. könnyebben értelmezhető az, hogy a vak gyerekeket segítsük, ahelyett, hogy azt mondanánk, hogy szolgáljuk a társadalmat.
T = Time-bound (Határidőhöz kötött). A feladatnak legyen határideje. Pl. az első negyedévben 15 millió forint árbevételt érjünk el ahelyett, hogy lapátoljunk be 15 millió forintot.

Eddig rendben van, így tanítják nekünk 1981 óta. Vajon ki lehetne egészíteni a SMART célokat olyan attribútumokkal, melyek pozitív változást hoznak? Könnyebb lenne elérni egy célt vagy szívesebben munkálkodnak-e a kollégák rajta, ha a céloknak értelmet is adunk? 

  • Kapcsolhatunk-e például olyan dolgokat is a SMART célokhoz, melyek pozitív elmozdulást eredményeznek a normálishoz képest? Hozzá tudunk tenni pl. egy vágyott körülményt, mely egy lépéssel előrébb van ahhoz képest, ahol most tartunk?
  • Kihangsúlyozhatnánk a hozzáadott értéket. Gyakran leragadunk olyan céloknál, melyek arról szólnak, hogy milyen előnyei vannak számunkra annak, ha elérjük (pl. profit, presztízs, hatalom). Emellett értelmet is adhatnánk az egésznek, meg lehetne fogalmazni úgy, hogy önmagában is örömet okozzon a teljesítése.
  • Tudnánk úgy alakítani, hogy ne problémák megoldásáról, akadályok csökkentéséről, nehézségek felszámolásáról vagy kihívások teljesítéséről szóljon, hanem lehetőségekről, potenciálról, erősségekről? Belecsempészhetnénk némi optimizmust, arra terelve a figyelmet, ami eleve jól megy, de mehetne még jobban.
  • Meg tudnánk fogalmazni úgy, hogy a cél hogyan teremt a kollégák számára jobb körülményeket? A SMART célok valami konkrét elérésére ösztönöznek bennünket, tulajdonképpen arról szólnak, hogy mások szemében pozitív képet alkossunk magunkról. Nem ellentmondva ezeknek a kétségtelenül hasznos dolgoknak, de emellett figyelhetünk arra is, hogy mások számára hogyan tudunk értéket teremteni, mások hogyan részesülnek előnyben azáltal, hogy megvalósítottunk valamit. A hangsúly ez esetben az értékteremtésen van és nem a személyes megtérülésen. 

Ha sikerül ezeket a szempontokat is belecsempészni a célok megfogalmazásába, több energiát nyerhetünk a megvalósításhoz. Másik nagy előny az, hogy a viselkedés-változást helyezzük a figyelem középpontjába és nem egy konkrét szám elérése iránti vágy hajt bennünket.

Összeszedtem pár kérdést, melyek segíthenek a SMART célok hatékonyabbá tételében és a fókuszt a viselkedésre helyezik.

Mi jelent számodra pozitív elmozdulást a jelenlegi legjobbadhoz képest?
Mit tartanál értékes eredménynek akkor is, ha nem származik közvetlen előnyöd belőle?
Lehetőséget vagy problémamegoldást definiáltunk?
Mivel lesz hatékonyabb mások munkája, ha eléred a célt?
Mi a legjobb eredmény / teljesítmény, amit el tudsz képzelni?
Mi az, amibe szenvedéllyel tennél energiát?

Ezzel a szemlélettel látványosan jobb kimenetet lehet elérni, de a teljesítmény aligha múlik egyetlen emberen. Mivel többségünk csapat(ok)ban dolgozik, ezért a logika értelmezhető úgy is, hogy a csapat közösen alkot meg célokat. A fenti kérdéseket pl. fel lehet tenni többes szám első személyben is, illetve ki lehet egészíteni ilyesmikkel:

Mi az, ami javítaná az összetartást a csapatban?
Hogyan beszéljenek rólunk a többiek?
Milyen erényeink vannak?
Milyen hatást tudunk gyakorolni másokra, ami túlmutat az operatív céljainkon?
Mit tartanak a legfontosabbnak a társosztályok, ügyfelek a közös munkában?

Iratkozz fel a blogértesítőnkre​!

Nem zaklatunk mindenféle áltudománnyal, csak akkor írunk, ha valami értelmes jut eszünkbe.

További bejegyzések:

Mások sikere az igazi örömforrás

Legalábbis a magamfajta tanító-fejlesztő emberkének. És talán más hasonszőrűeknek, vagy akár a vezetők egy részének is. Persze nyilván jól esik, amikor azt mondja egy résztvevő, hogy már sok fejlesztőprogramon volt már, de ez az első, aminek értelmét is látta, vagy amit a gyakorlatba tudott ültetni, és elégedettséggel tölt el, amikor egy-egy üzleti célkitűzés teljesül. De ezeken egész gyorsan átlépek.

Bővebben »

Egyének és csapatok megfordítása és irányba állítása

Rengetegszer volt már alkalmam megfigyelni, ahogy a vezetői viselkedés és/vagy a szervezetben uralkodó kultúra kiszívja az összes életerőt az ott dolgozó emberekből. Ahol ez történik, jellemzően olyan témákra fókuszálnak a mindennapokban, mint hogy mi minden szar, ki a hibás, milyen problémák vannak X-szel vagy Y-nal, és milyen előnytelen személyiségjellemzőket tulajdonítunk másoknak.

Bővebben »

Amikor a nagy cél helyett inkább az orrunk elé érdemes fókuszálni

Bár egy vonzó jövőkép vagy egy kihívást jelentő cél komoly hajtóerőt tud biztosítani számunkra, gyakran előfordul, hogy épp az lomboz le bennünket, hogy ijesztően nagynak találjuk az elefántot, amit meg szeretnénk enni. Az sem ritka, hogy fogalmunk sincs, végül hogyan juthatnánk el az áhított célhoz.

Bővebben »

Vezetőknek az irreális elvárásokon való nyafogás helyett

Az év elején többször is megfigyelhettem azt, hogy a vezetőkkel folytatott coachingok gyakori témája az irreális célkitűzések miatti picsogás.

Valahogy úgy pattog ez a szervezeti ábra dobozai között, hogy a nagyfőnik frankón megvizslatnak mindenféle gazdasági, vállalati mutatókat és behasalják a trombitába, hogy idén 10 malac köll gyerekek, sálálálálá.

Bővebben »

Ok és okozat a munkatársak motivációjában

Sokszor beszélünk arról, hogy a tudás és annak alkalmazása milyen nagy távolságra lehet egymástól, és hogy az ismerethiány szakadékát számottevően könnyebb betömni, mint azt elérni, hogy a tudásból cselekvés legyen. Ennek rendkívül látványos bizonyítéka, amikor egy több mint fél évszázaddal korábban elővezetett innovatív gondolatot elolvasunk mondjuk a vezetéssel kapcsolatban, és azt látjuk, hogy még mindig messze van attól, hogy általánosan elterjedt legyen.

Bővebben »

Heteim a neurobiológia mocsarában

A 2020-21-es év fordulóján úgy döntöttem, hogy nekifogok a University of Chicago Understanding the Brain: The Neurobiology of Everyday Life című MOOC kurzusának, Peggy Mason professzor előadásában. Sose gondoltam volna magamról, hogy én valaha önszántamból még egyszer biológiával kapcsolatos tanulmányokat fogok folytatni közel három évtized után, hiszen mindig is utáltam ezt a tantárgyat, és középiskolában is csak kegyelemből kaptam meg a kettest belőle az egyik évvégén.

Bővebben »

A puhány megmondóember antagonisztikus ellentét?

A legtöbb vezetőt akkor tekintik kompetensnek, ha képesek megoldani problémákat, ki tudják találni, hogy mit kellene tenni egy adott helyzetben vagy épp össze tudják szedni, hogy egy feladat elvégzéséhez milyen támogatásra van szükségük. A sikereikhez hozzájárul az is, hogy ügyesen érvelnek vagy vitatkoznak olykor, így gyakorolva hatást a kollégáikra. Mondhatnánk úgy is, hogy a vállalatok vezetői ideálja egy „határozott faszagyerek”.

Bővebben »

A kreativitás szokásáról pár gondolat

Több helyen olvastam már arról, hogy a kreativitás tulajdonképpen szokás, nem egy különleges, veleszületett tehetség megnyilvánulása néhány kiváltságos ember esetében. Mindannyian lehetünk kreatívak, amikor kitalálunk valamit, és azt meg is valósítjuk. A fiam például kapott egy pirográfot (ha esetleg valaki nem tudná, mint ahogy én se hallottam még róla egészen a közelmúltig, ez egy olyan eszköz, amivel fába lehet égetni különféle mintákat, feliratokat, tehát egy írószerszám), a téli szünetben rendszeresen kiment a kertbe, fűrészelt magának egy deszkadarabot, aztán arra rajzolgatott, írogatott.

Bővebben »

Korábbi blogbejegyzéseinket itt olvashatod: