Ha már a könyöködön jönnek ki a SMART célok…

Nincs kétség, a célok fontosak, motiválóan hatnak ránk és a csapatunkra is. A legtöbb vállalatnál különböző szinteken tűznek ki célokat, hogy segítsék a kollégákat a teljesítmény javításában. Sokan megtanulhattuk már, hogy hogy néz ki egy jó cél, így ismerős lehet a SMART megközelítés:

S = Specific (Konkrét). Precíz, részletes célt jelent, nem valami általános megfogalmazást. Pl. az ügyfélelégedettség javítása helyett mondhatjuk azt, hogy az ügyfeleink 95%-a legyen elégedett.
M = Measurable (Mérhető). Pl. nyerjünk meg 20 mérkőzést a szezonban ahelyett, hogy azt mondjuk, hogy sikeres szezont zárjunk.
A = Attainable (Elérhető). Segít, ha a cél egy kicsit nagyobb annál, mint amit séróból meg tudunk csinálni, de ne legyen szinte lehetetlen elérni. Pl. nyissunk 3 új boltot az évben szemben azzal, hogy letaroljuk Kelet-Magyarországot. 
R = Relevant (Releváns). A cél illeszkedjen ahhoz, amit a szervezet el szeretne érni. Pl. könnyebben értelmezhető az, hogy a vak gyerekeket segítsük, ahelyett, hogy azt mondanánk, hogy szolgáljuk a társadalmat.
T = Time-bound (Határidőhöz kötött). A feladatnak legyen határideje. Pl. az első negyedévben 15 millió forint árbevételt érjünk el ahelyett, hogy lapátoljunk be 15 millió forintot.

Eddig rendben van, így tanítják nekünk 1981 óta. Vajon ki lehetne egészíteni a SMART célokat olyan attribútumokkal, melyek pozitív változást hoznak? Könnyebb lenne elérni egy célt vagy szívesebben munkálkodnak-e a kollégák rajta, ha a céloknak értelmet is adunk?
 

  • Kapcsolhatunk-e például olyan dolgokat is a SMART célokhoz, melyek pozitív elmozdulást eredményeznek a normálishoz képest? Hozzá tudunk tenni pl. egy vágyott körülményt, mely egy lépéssel előrébb van ahhoz képest, ahol most tartunk?
  • Kihangsúlyozhatnánk a hozzáadott értéket. Gyakran leragadunk olyan céloknál, melyek arról szólnak, hogy milyen előnyei vannak számunkra annak, ha elérjük (pl. profit, presztízs, hatalom). Emellett értelmet is adhatnánk az egésznek, meg lehetne fogalmazni úgy, hogy önmagában is örömet okozzon a teljesítése.
  • Tudnánk úgy alakítani, hogy ne problémák megoldásáról, akadályok csökkentéséről, nehézségek felszámolásáról vagy kihívások teljesítéséről szóljon, hanem lehetőségekről, potenciálról, erősségekről? Belecsempészhetnénk némi optimizmust, arra terelve a figyelmet, ami eleve jól megy, de mehetne még jobban.
  • Meg tudnánk fogalmazni úgy, hogy a cél hogyan teremt a kollégák számára jobb körülményeket? A SMART célok valami konkrét elérésére ösztönöznek bennünket, tulajdonképpen arról szólnak, hogy mások szemében pozitív képet alkossunk magunkról. Nem ellentmondva ezeknek a kétségtelenül hasznos dolgoknak, de emellett figyelhetünk arra is, hogy mások számára hogyan tudunk értéket teremteni, mások hogyan részesülnek előnyben azáltal, hogy megvalósítottunk valamit. A hangsúly ez esetben az értékteremtésen van és nem a személyes megtérülésen. 


Ha sikerül ezeket a szempontokat is belecsempészni a célok megfogalmazásába, több energiát nyerhetünk a megvalósításhoz. Másik nagy előny az, hogy a viselkedés-változást helyezzük a figyelem középpontjába és nem egy konkrét szám elérése iránti vágy hajt bennünket.

Összeszedtem pár kérdést, melyek segíthenek a SMART célok hatékonyabbá tételében és a fókuszt a viselkedésre helyezik.

Mi jelent számodra pozitív elmozdulást a jelenlegi legjobbadhoz képest?
Mit tartanál értékes eredménynek akkor is, ha nem származik közvetlen előnyöd belőle?
Lehetőséget vagy problémamegoldást definiáltunk?
Mivel lesz hatékonyabb mások munkája, ha eléred a célt?
Mi a legjobb eredmény / teljesítmény, amit el tudsz képzelni?
Mi az, amibe szenvedéllyel tennél energiát?

Ezzel a szemlélettel látványosan jobb kimenetet lehet elérni, de a teljesítmény aligha múlik egyetlen emberen. Mivel többségünk csapat(ok)ban dolgozik, ezért a logika értelmezhető úgy is, hogy a csapat közösen alkot meg célokat. A fenti kérdéseket pl. fel lehet tenni többes szám első személyben is, illetve ki lehet egészíteni ilyesmikkel:

Mi az, ami javítaná az összetartást a csapatban?
Hogyan beszéljenek rólunk a többiek?
Milyen erényeink vannak?
Milyen hatást tudunk gyakorolni másokra, ami túlmutat az operatív céljainkon?
Mit tartanak a legfontosabbnak a társosztályok, ügyfelek a közös munkában?

Iratkozz fel blog értesítőnkre

Nem zaklatunk mindenféle áltudománnyal, csak akkor írunk, ha valami értelmes jut eszünkbe.

Kövess minket

További bejegyzések:

Nem menekülhetsz el az életfeladatod elől

Olyan jó lenne úgy kezdeni, hogy világ életemben tanár szerettem volna lenni. De eszemben se volt, több okból. Először is, az iskolában végigunatkozott tizenöt év során tanáraim 95%-ától egyáltalán nem vágytam tanulni, így ez a pálya végképp nem vonzott. Másrészt szüleim, akik elkötelezett, szigorú, de mégis kedvelt közép- és főiskolai tanárok voltak, egyetlen szakmától intettek óva, a sajátjuktól. Harmadrészt, nem szerettem volna én is úgy élni, hogy számolgatni kelljen a mindennapi kiadásokat, vagy hogy tizenöt évente vehessek egy új autót, karrierem során mindösszesen kettőt.

Bővebben »

A fejünkben se mindegy, miből főzünk

Azt hiszem, nem sokan vitatkoznának azon, hogy egy jó bográcsgulyásnál egyáltalán nem mindegy, milyen alapanyagokból főzöd. Lehetsz akármilyen gumiabroncs-csillagos séf, vagy tiszteletet parancsoló kiterjedésű, és az üstök világában emberöltőnyi tapasztalatot felhalmozó szakács néni, avas szalonnából, egy hete az ábécé hűtőpultjában szomorúan árválkodó mócsingos gulyáshúsból, vagy a tárolás során megfagyott krumpliból nem fogsz tudni értékelhető ebédet varázsolni.

Bővebben »

A közösségi média algoritmusok kinyírják a blogolást?

Sose gondoltam, hogy egyszer azon fogok töprengeni, érdemes-e folytatni a blogolást, pláne nem a Tudatos Vezetés blog közelgő tizedik születésnapja előtt pár hónappal. A Google mellett főleg a Facebook, de kisebb mértékben a LinkedIn is hosszú éveken át nagy segítségemre volt a forgalomterelésben, hálás köszönet érte. Szimbiózisban éltek a tartalomkészítők és az ingyenes közösségi média szolgáltatók, hiszen attól érdekes egy hírfolyam, hogy vannak benne értékes tartalmak. Persze a családi fényképek, az ételfotók, a macskák és a poénok adják a nagy közös tartalomgyártás gerincét…

Bővebben »

Út a hülyeségtől hülyeségig, és a magabiztosságtól magabiztosságig

Borozgattunk és beszélgettünk a hétvégén egy nagy tapasztalatú fejlesztőmérnök cimborámmal, és szóba került egyik kedvenc témám, amivel kapcsolatban Besenyő Pista bácsi alkotott anno maradandót felejthetetlen előadásában: hogy “mi hülyeség és mi nem az”. Barátom rávilágított, hogy érdemes csínján bánni a magas lóról hülyeségnek minősítéssel, hiszen könnyen lehet, hogy elég szűk vonatkoztatási rendszerhez képest tűnik valami hülyeségnek. Valóban, igen gyakran előfordul, hogy tudás-, ismeret- vagy tapasztalathiány van a háttérben, vagy egyszerűen csak a beszélő nézőpontjából nincs értelme valaminek.

Bővebben »

Mi mindent kaptam a TEDxEgertől?

Bár már sok éve nézegetek TED videókat, még csak most szombaton estem át a TED-tűzkeresztségen. Ez persze nem volt véletlen, valahogy eddig nem szántam rá magam, hogy egy egész délutánon keresztül előadásokat hallgassak, még akkor sem, ha több hazai rendezésű esemény szervezői és előadói között jó pár régi ismerősöm, kollégám is feltűnt már. Az előadásokkal ugyanis nem mondhatnám, hogy felhőtlen lenne a viszonyom. Életem során az előadásokon töltött nem kevés időm 95%-ában halálra untam magam. Oktatási felhasználásukban egyáltalán nem hiszek, legalábbis úgy semmiképp, ahogy azt jellemzően alkalmazzák…

Bővebben »

Most akkor a tartalom a király vagy az LMS?

Bill Gates egy 1996-ban írt esszéjében azt prognosztizálta, hogy az akkor még a maihoz képest igen szegényes Internet világában nem a technológiai szolgáltatás hanem a tartalom fogja az igazán nagy bizniszt generálni (“content is king”). Azt hiszem megállapíthatjuk, hogy eltalálta. Dobay Robi kollégám nemrég tért vissza Párizsból az Unleash Global kiállításról, leánykori nevén a HR Tech-ről. Azt mesélte, hogy a nagyvállalatok körében most az LMS-ek (Learning Management System) tarolnak, azaz nagy, integrált rendszerek segítségével igyekeznek a munkatársak fejlesztése területén választ adni a digitalizáció kihívásaira.

Bővebben »