Az etikátlan vezetői működés három gyilkos hatása a szervezetre

Orwell annak idején nem tankönyvnek és nem is megvalósítandó ötletgyűjteménynek írta az 1984-et és az Állatfarmot. Ugyanígy a neves szociálpszichológus, Robert Cialdini sem e célból publikálta, egyébként épp 1984-ben, Hatás című könyvét a meggyőzés pszichológiájáról, hanem pont annak érdekében, hogy a fogyasztók számára észrevehetővé és megakadályozhatóvá tegye a nemkívánatos befolyásolási kezdeményezéseket. Persze az átlagember nem nagyon olvas efféle szakirodalmat, nem úgy a marketingesek és a hivatásos kommunikátorok, valamint az őket segítő, minden hájjal megkent tanácsadók. Így aztán Cialdini könyvét, csakúgy mint több más szociálpszichológus és viselkedéstudós írását, évtizedek óta előszeretettel alkalmazzák az üzleti és a politikai kommunikációban az emberek gátlástalan manipulálására.

sword

Cialdini legújabb, Elő-hatás című könyve (2016) viszont már szándékosan a professzionális felhasználóknak szól, így a realitásokat figyelembe véve bele is került egy fejezet az etikus alkalmazás fontosságáról. A szerző, számos kutatás alapján megállapítja, hogy a felső vezetők, bár “nagyon is tisztában vannak a hírnév sérülésével kapcsolatos (…) bizonyítékokkal, kellemetlenül nagy arányban hajlandók megkockáztatni a tisztességtelen viselkedést”. A döntéshozók fele kész etikátlan döntéseket hozni, hogy megszerezzenek vagy megtartsanak egy üzletet, és leginkább azért vállalják a kockázatot, mert nem gondolják, hogy lebukhatnak. Egyébként a bűnözéssel kapcsolatos kutatások is hasonló eredményeket hoztak az elkövetők gondolkodására vonatkozóan.

Cialdini kétféle megközelítést alkalmazott a hipotézisei bizonyítására. Egyrészt kísérleti módszerekkel dolgozott, másrészt országos szintű kutatások adatait elemezte a való világban működő cégek és alkalmazottak bevonásával. Három olyan területet talált, ahol az etikátlan vezetői működés és kommunikáció a szervezet számára komoly hátrányokat okoz, akkor is, ha a munkatársak tevőlegesen vesznek részt tisztességtelen cselekedetekben, és akkor is, ha csak rendszeresen tanúi annak:

Gyenge alkalmazotti teljesítmény

Ha az alkalmazott erkölcsi értékrendje és a szervezet általa észlelt értékrendje folyamatosan konfliktusban van egymással, akkor ez állandó stressz forrása. Cialdini szerint ez a stresszfaktor a többi ismert stresszkeltő tényezőnél még nagyobb károkat okoz a teljesítmény tekintetében. Ráadásul minél etikátlanabb a légkör, annál több stresszt éreznek a dolgozók, annál rosszabb az alkalmazottak teljesítménye, és úgy tűnik, ok-okozati összefüggés is fennáll a stressz és a gyenge teljesítmény között.

Fluktuáció

A munkatársak gyakori cserélődése drága mulatság, az éves fizetés 50-200%-ára taksálják a költségét a könyvben említett források. A kísérleti vizsgálódás több mint másfélszeres mértékű távozási szándékot diagnosztizált az etikátlanul vezetett csapatoknál, összehasonlítva azokkal a csapatokkal, ahol ilyet nem tapasztaltak a tagok. A valós szervezetek esetében a dolgozók által etikátlannak érzékelt munkáltatóknál is az önkéntes távozási szándék jóval nagyobb mértékű volt, és az indoklásban is az ehhez kapcsolódó stressz szerepelt elsődleges oksági tényezőként.

Alkalmazotti csalás és visszaélés

Cialdini figyelmeztetése így szól: “azok, akik csalnak érted, ellened is fognak” . “A tisztességtelenség kultúráját huzamosan fenntartó cégek elriasztják maguktól a becsületes munkavállalókat, és helyettük egyre nagyobb arányban csak azok maradnak, akik hajlamosak a tisztességtelen magatartásra, és akik, ha lehetőségük adódik rá, a céggel szemben is így járnak el” (sikkasztás, eszközök vagy technológia ellopása, eltúlzott személyes költségelszámolás, meghamisított beszerzési számlák, beszállítókkal vagy üzleti partnerekkel kötött külön alkuk). Kísérleti eredmények azt mutatták, hogy a tisztességtelen környezetben a maradás mellett döntők 77%-kal többet csaltak a többiek átlagánál.

A részletek és a forráshivatkozások megtalálhatók a könyvben. Ha a lebukástól nem is tart a vezetők azon 50 százaléka, akik rendszeresen belemennek a kisebb-nagyobb stiklikbe, talán a fenti három jelentős károkozó tényező eléri az ingerküszöbüket. Legalábbis a szerző bizakodó ebben a tekintetben. Sajnos én kevésbé vagyok az. Ők valószínűleg pont olyan arányban olvassák az Elő-hatást, mint amilyen arányban eljutott a fogyasztókhoz az elmúlt 35 évben a Hatás.

Iratkozz fel blog értesítőnkre

Nem zaklatunk mindenféle áltudománnyal, csak akkor írunk, ha valami értelmes jut eszünkbe.

Kövess minket

További bejegyzések:

A jövőállóság kulcsa: a hozzáadottérték-termelő képesség

Természetes, hogy a vállalatok, vállalkozások mérettől függetlenül folyamatosan keresik a hosszú távú fenntarthatóság és növekedés kulcsát, mivel az üzleti életben nem túl reális opció a stagnálásra gyúrni. Sokan azonban a gyakorlatban csak az orruk hegyéig látnak el a mindennapi küzdelem és darálás során, ami csak a közelebbi jövőre biztosítja a túlélést. Bár vannak, akik azt is felismerik, hogy előre kellene gondolkodni, turbulens világunkban azonban baromira nehéz évekre tervezni, három-öt éves stratégiákat gyártani, mert a fene tudja, mi minden történik még addig.

Bővebben »

Kutatási beszámoló: Áttörés a vezetőfejlesztő programrésztvevők elköteleződésében

Hurrá, végre vannak adataink! Évek óta várjuk ezt a pillanatot! De mielőtt ismertetném a mini-kutatásunk eredményeit, szeretnék megosztani néhány háttérinformációt, és kontextust adni az adatelemzésünkből levont következtetéseknek. Már több mint egy évtizede fáradhatatlanul keressük a módját annak, hogy miképpen tudnánk a vezetőket rábírni olyan people management szokások beépítésére a mindennapjaikba, amelyek egyaránt szolgálják a beosztottaik és a szervezet érdekét, valamint természetesen egyúttal a sajátjukét is.

Bővebben »

Nem a távolságtartás a tekintély fő forrása. Íme 20 másik lehetőség.

Újra meg újra felbukkan az orrom előtt az az erőteljes meggyőződés, hogy egy rendes vezető nem barátkozik össze a beosztottaival, mert akkor azzal vissza fognak élni, és nem fog tudni tőlük követelni. Mintha a vezetői tekintély elsősorban a pozícióból vagy a távolságtartásból táplálkozna. Nem vitatva persze, hogy egyes embertársaink bármiféle helyzettel képesek visszaélni, felsorolnék húsz egyéb lehetséges alkotóelemet, a teljesség igénye nélkül, amiből felépülhet a (vezetői) tekintélyünk:

Bővebben »

Miért távoznak mégis a kollégák, ha egyébként normális a főnök?

Nem csak itthon gond a munkatársak, különösen a jó emberek megtartása, hanem olyan nagy és valószínűleg vonzó munkáltatóknál is, mint a Facebook. Tavaly írt egy cikket a Harvard Business Review-ban a kapcsolódó vizsgálódásaikról és tapasztalataikról három HR-esük egy Wharton professzorral együttműködésben. Szinte már természetes egy efféle cégnél, hogy a Google-hez hasonlóan van egy olyan csapatuk, akik a munkatársakkal kapcsolatos adatokat elemzik (People Analytics Team).

Bővebben »

Jön az interjúrobot. Ez jó vagy rossz hír a toborzóknak?

A mesterséges intelligencia keze kezdi betenni a lábát a klasszikusan humán területekre is. Bizarr, nem? Nem feltétlenül. Az emberek által végzett kiválasztási tevékenységek során jelentős befolyásoló hatása van az (ismert vagy nem tudatos) előítéleteknek: az első benyomás néhány másodperce vagy perce alatt bekerül a jelölt valamelyik skatulyánkba, aztán jó eséllyel ott is fog maradni, legyen az pozitív vagy negatív előfeltételezés.Olyan tényezőkre gondolhatunk itt, mint a nem, az életkor, a származás, a megjelenés, a beszédhang, a kinézet vagy a képzettség.

Bővebben »

Lehetőségek és tévhitek az irodai környezet kialakításával kapcsolatban

Azt hiszem, azt nem sokan vitatják, hogy a fizikai környezetünk hatással van a hangulatunkra, közérzetünkre, sőt akár a motivációnkra is. Ha nap mint nap deprimáló helyen kell huzamosabb ideig tartózkodnunk, akkor az kiszívja belőlünk az életkedvet. Nem véletlenül fotózkodnak az emberek mindenféle számukra kellemes helyeken, legyen az hegytető, tengerpart, csodás kilátással rendelkező irodai tárgyaló, vagy bármi szokatlan lokáció, és osztják meg ezeket a képeket országgal-világgal (bár ennek más okai is vannak).

Bővebben »