Az etikátlan vezetői működés három gyilkos hatása a szervezetre

Orwell annak idején nem tankönyvnek és nem is megvalósítandó ötletgyűjteménynek írta az 1984-et és az Állatfarmot. Ugyanígy a neves szociálpszichológus, Robert Cialdini sem e célból publikálta, egyébként épp 1984-ben, Hatás című könyvét a meggyőzés pszichológiájáról, hanem pont annak érdekében, hogy a fogyasztók számára észrevehetővé és megakadályozhatóvá tegye a nemkívánatos befolyásolási kezdeményezéseket.

Persze az átlagember nem nagyon olvas efféle szakirodalmat, nem úgy a marketingesek és a hivatásos kommunikátorok, valamint az őket segítő, minden hájjal megkent tanácsadók. Így aztán Cialdini könyvét, csakúgy mint több más szociálpszichológus és viselkedéstudós írását, évtizedek óta előszeretettel alkalmazzák az üzleti és a politikai kommunikációban az emberek gátlástalan manipulálására.

Cialdini legújabb, Elő-hatás című könyve (2016) viszont már szándékosan a professzionális felhasználóknak szól, így a realitásokat figyelembe véve bele is került egy fejezet az etikus alkalmazás fontosságáról. A szerző, számos kutatás alapján megállapítja, hogy a felső vezetők, bár “nagyon is tisztában vannak a hírnév sérülésével kapcsolatos (…) bizonyítékokkal, kellemetlenül nagy arányban hajlandók megkockáztatni a tisztességtelen viselkedést”. A döntéshozók fele kész etikátlan döntéseket hozni, hogy megszerezzenek vagy megtartsanak egy üzletet, és leginkább azért vállalják a kockázatot, mert nem gondolják, hogy lebukhatnak. Egyébként a bűnözéssel kapcsolatos kutatások is hasonló eredményeket hoztak az elkövetők gondolkodására vonatkozóan.

Cialdini kétféle megközelítést alkalmazott a hipotézisei bizonyítására. Egyrészt kísérleti módszerekkel dolgozott, másrészt országos szintű kutatások adatait elemezte a való világban működő cégek és alkalmazottak bevonásával. Három olyan területet talált, ahol az etikátlan vezetői működés és kommunikáció a szervezet számára komoly hátrányokat okoz, akkor is, ha a munkatársak tevőlegesen vesznek részt tisztességtelen cselekedetekben, és akkor is, ha csak rendszeresen tanúi annak:

Gyenge alkalmazotti teljesítmény

Ha az alkalmazott erkölcsi értékrendje és a szervezet általa észlelt értékrendje folyamatosan konfliktusban van egymással, akkor ez állandó stressz forrása. Cialdini szerint ez a stresszfaktor a többi ismert stresszkeltő tényezőnél még nagyobb károkat okoz a teljesítmény tekintetében. Ráadásul minél etikátlanabb a légkör, annál több stresszt éreznek a dolgozók, annál rosszabb az alkalmazottak teljesítménye, és úgy tűnik, ok-okozati összefüggés is fennáll a stressz és a gyenge teljesítmény között.

Fluktuáció

A munkatársak gyakori cserélődése drága mulatság, az éves fizetés 50-200%-ára taksálják a költségét a könyvben említett források. A kísérleti vizsgálódás több mint másfélszeres mértékű távozási szándékot diagnosztizált az etikátlanul vezetett csapatoknál, összehasonlítva azokkal a csapatokkal, ahol ilyet nem tapasztaltak a tagok. A valós szervezetek esetében a dolgozók által etikátlannak érzékelt munkáltatóknál is az önkéntes távozási szándék jóval nagyobb mértékű volt, és az indoklásban is az ehhez kapcsolódó stressz szerepelt elsődleges oksági tényezőként.

Alkalmazotti csalás és visszaélés

Cialdini figyelmeztetése így szól: “azok, akik csalnak érted, ellened is fognak” . “A tisztességtelenség kultúráját huzamosan fenntartó cégek elriasztják maguktól a becsületes munkavállalókat, és helyettük egyre nagyobb arányban csak azok maradnak, akik hajlamosak a tisztességtelen magatartásra, és akik, ha lehetőségük adódik rá, a céggel szemben is így járnak el” (sikkasztás, eszközök vagy technológia ellopása, eltúlzott személyes költségelszámolás, meghamisított beszerzési számlák, beszállítókkal vagy üzleti partnerekkel kötött külön alkuk). Kísérleti eredmények azt mutatták, hogy a tisztességtelen környezetben a maradás mellett döntők 77%-kal többet csaltak a többiek átlagánál.

A részletek és a forráshivatkozások megtalálhatók a könyvben. Ha a lebukástól nem is tart a vezetők azon 50 százaléka, akik rendszeresen belemennek a kisebb-nagyobb stiklikbe, talán a fenti három jelentős károkozó tényező eléri az ingerküszöbüket. Legalábbis a szerző bizakodó ebben a tekintetben. Sajnos én kevésbé vagyok az. Ők valószínűleg pont olyan arányban olvassák az Elő-hatást, mint amilyen arányban eljutott a fogyasztókhoz az elmúlt 35 évben a Hatás.

Iratkozz fel a blogértesítőnkre​!

Nem zaklatunk mindenféle áltudománnyal, csak akkor írunk, ha valami értelmes jut eszünkbe.

További bejegyzések:

Mi a baj a mikromenedzseléssel?

Röviden? Semmi.

Hosszabban? Az, ha túlzásba visszük, vagy a saját bizonytalanságunkat kompenzáljuk vele.

Milyen esetben jó a mikromenedzselés, avagy mely aspektusai tartoznak a helyesen értelmezett menedzseri működéshez?

Bővebben »

Érdemes volt-e vezetővé válnia?

Mostanában egyre többször jut eszembe a kérdés, hogy vajon egy-egy illetőnek mennyire volt érdemes vezetői szerepbe kerülnie, már ha nem csak az ő saját személyes nézőpontjából vizsgáljuk a dolgot, hanem attól kicsit vagy sokkal tágabban. Mondjuk annak, aki állhatatos munkájával elérte, hogy mindenki utáljon bemenni dolgozni, esetleg folyamatos gyomorideg gyötörje.

Bővebben »

Apró lépésekkel az eredmények felé

Van pár honfitársunk, aki nemzetközi szinten is képes volt komoly sikereket elérni az üzleti életben. Például vállalkozásuk jegyzett szereplőjévé vált egy iparágnak, vagy felvásárolta cégüket valamelyik nagypályás játékos. Ezek látványos történetek, olvashatunk róluk a sajtóban, de tény, hogy ők azért igen kevesen vannak.

Bővebben »

Vezetés: megerősítések az idegtudomány oldaláról

Az elmúlt másfél évtized egyre több lehetőséget adott az idegtudósoknak az agyunk működésének pontosabb megismerésére a mágneses rezonancia alapú képalkotásnak köszönhetően. Bár ők maguk mondják, hogy gyerekcipőben jár ez a tudományterület, és még nagyon sok mindenre keresik a választ, bizonyos dolgokra több irányból is kaptak már igazolást.

Bővebben »

Mit csinálj a NeNem-ekkel?

A kicsit furcsának tűnő cím mögött egy elég hétköznapi dolog áll, gyakran találkozhatsz te is NeNem-ekkel a munkahelyeden. Ők is emberek; nem rosszak, de nagyon kártékonyak.

Bővebben »

Abbahagyni, amikor még hallgatnák

Elég hosszú kihagyás után végre mi is újra el tudtunk menni néhány szabadtéri koncertre a nyáron. A zenekarok láthatóan mindent beleadtak, a közönség pedig velünk együtt ráfeküdt a kellemes áramlatra, hogy az életünk egy következő szelete működik ismét (vagy épp aznap este) normálisan. A koncertek befejezésekor azt kérdezték a gyerekek, hogy miért van másfél óra után vége, amikor még olyan szívesen élveznék tovább a műsort.

Bővebben »

Korábbi blogbejegyzéseinket itt olvashatod: