A mobil tanulás hatása az üzleti eredményekre

Nagy öröm látni, amikor mások is erőfeszítést tesznek arra vonatkozóan, hogy a különféle képzési kezdeményezések eredményességét adatokkal is alá tudják támasztani. Az úgy volt, hogy összefogott a Fuse nevű digitális tanulási keretrendszer fejlesztő cég (nem, nem Learning Mangement System, hanem egy másféle alternatíva), a University College London Artificial Intelligence központja, valamint ügyfelük, a 420 kiskereskedelmi üzletében 3000 alkalmazottat foglalkoztató Carpetright cég, kb. olyasmi profillal, mint itthon a Diego.

A kérdés, amit szerettek volna megválaszolni az összefogás során, az volt, hogy a digitális tanulás eredményez-e mérhető teljesítményjavulást az értékesítésben.

A következő megközelítést alkalmazták: megkeresték azokat az embereket a szervezetben, akik valamit igen jól csináltak, lepárolták a tudományuk lényegét egy-egy három perc alatt abszolválható mikrotanulási (bite sized) egységbe, és ezeket a kis falatkákat a munkatársak a saját mobiltelefonjukon keresztül tudták elérni (mobile learning). Hogy legyen benchmark, olyan terméket választottak a méréshez, amit már évek óta forgalmaznak, ismerik a szezonalitását, és van historikus adatuk 3 évre visszamenőleg. A digitális képzés indításától 9 hónapig ment a kutatás, megnézték a teljesítményadatokat, és összehasonították az előző évekével. Az eredmény statisztikailag szignifikáns volt: átlagosan 13%-os növekmény tapasztaltak a program 9 hónapjában. A szórás plusz-mínusz 5% volt, tehát még a legrosszabb esetben is 8% emelkedést mértek.

De további izgalmas információk is keletkeztek az adatokból. A rollout első hónapjában 30%-os volt az értékesítés növekedése, és a grafikon a 9 hónap során 10% köré esett vissza. Az Ebbinghaus-féle felejtési görbével nagyjából megegyezett a teljesítményjavulás görbéje is. Ebből levonták azt a következtetést, hogy egy egyszeri kurzus nem elégséges, akkor sem, ha korszerű. Amit a siker egyik kulcsának könyveltek el, az az volt, hogy a munkanap során használták a mobiltanulási eszközt, így az ismeretszerzés és az alkalmazás időpontja közel került egymáshoz. Ahogy azonban a cég HR igazgatója fogalmazott: a kiválóság üvegbe töltése és átadása önmagában nem hoz tartós változást a szokásokban és a viselkedésben. Rájöttek, hogy a személyes szálra is szükség van ahhoz, hogy a program még sikeresebb legyen: az egymástól való tanulásra és coaching támogatásra. Erre mennek tehát tovább. Azaz pont olyan irányban keresgélnek, mint amiben mi is mértünk nemrég bíztató eredményeket: a blended megoldás felé.

Jó érzés számomra, hogy ilyen hiteles megközelítéssel és forrásból kapunk visszaigazolást azokra a szempontokra, amiket a vezetői viselkedésváltozást elősegítő Act2Manage, és a beosztottak soft skill fejlesztését megcélzó, rövidesen elkészülő Act2Improve app előállításánál fontosnak tartottunk. A hagyományos e-learning helyett a mobil mikrotanulás, az on-the-job jelleg, a facilitálás, a viselkedésváltoztatásra való összpontosítás, valamint a blended megközelítés létjogosultságát egyre több mérés fogja érzésem szerint bizonyítani. De ugyebár először meg kell csinálni az eszközöket (ehhez sok munkát és pénzt kell befektetni), utána ki kell őket próbálni élesben (ehhez az inovatív megoldásokra nyitott ügyfelek szükségeltetnek), és csak ezeket követően van mit mérni egyáltalán. A digitális eszközök azonban gyűjtik az adatokat, így a használat termelni fogja az elemezhető információkat.

Iratkozz fel a blogértesítőnkre​!

Nem zaklatunk mindenféle áltudománnyal, csak akkor írunk, ha valami értelmes jut eszünkbe.

További bejegyzések:

Mire jó a magas IQ?

Biztosan már Te is töltöttél ki puszta kíváncsiságból – vagy kötelező jelleggel, pl. állásinterjú során – IQ-tesztet. Kijavították, megvolt az értékelés, és kaptál egy számot. Ha a szerencsésebbek közé tartozol, akkor átlagos vagy afeletti eredmény született. Vajon a kapott eredményből milyen következtetéseket lehet levonni az munkára és személyiségre vetítve?

Bővebben »

Érdemes-e alaposabban megkapirgálni a szakmai képességeket a kiválasztás során?

Az egyik barátommal sokat beszélgetünk a cégműködtetés ügyes-bajos dolgairól, nagyjából másfél évtizede kísérem figyelemmel a vállalkozásának alakulását. Informatikai cég, nagy szervezetek számára fejlesztenek, vezetnek be és üzemeltetnek ügyviteltámogató rendszereket, helyenként akár több ezer felhasználóval, jelentős mennyiségű adatforgalommal, itthon és a nemzetközi piacon egyaránt.

Bővebben »

A tehetségmenedzsment 5 fontos kérdése

Sok cégnél az egyik legfontosabb téma a tehetségmenedzsment. Ahány hely, annyiféleképp próbálnak közelíteni a kérdéskörhöz. Összeszedtem néhány gondolatot, hátha segítenek eligazodni az tehetség dzsungelében…

Bővebben »

Megjelent! Cservenyák Tamás: Az emberi lények tanítása

“Nemrég belenéztem a tükörbe, és bevallottam magamnak, hogy tulajdonképpen tanár bácsi vagyok, mert hát az idők során bácsi is lettem, és annak ellenére, hogy két évtizede vállalkozóként is működöm, az csak egy mellékszál. Így aztán merészelhetek a tanításról is könyvet írni. Két és fél évig törtem rajta a fejem, hogy miként kéne ezt a témát megfogni. Semmiképp nem akartam észt osztani a közoktatás számára, mivel sose dolgoztam benne.

Bővebben »

Miért nem akarnak az emberek elöl menni?

“Menj te, én nem szeretek elöl menni.” – mondta. Én meg eltöprengtem rajta, hogy vajon miért nem vállalkoznak az emberek felvállalni a vezetői szerepet, még teljesen egyszerű, hétköznapi szituációkban sem. Először az jutott eszembe, hogy mennyivel könnyebb inkább kritikát megfogalmazni azzal kapcsolatban, hogy túl gyorsan vagy épp túl lassan haladunk.

Bővebben »

Amikor a lehetetlen lehetségessé vált, de mégsem kell temetni régi életünket

Az elmúlt hónapokban nagyon sok írás született arról, hogy mostantól aztán vége az eddigi életünknek, temethetjük az egészet úgy, ahogy van. Én speciel azok táborát erősítem, akik szerint a most megtapasztalt élmények, amikhez hasonlóra legalábbis az én életemben biztosan nem volt példa, nem fognak drasztikus változásokat hozni, inkább finomításokat.

Bővebben »

Kisiklott vezetők

Ahogyan egyre feljebb kapaszkodunk a ranglétrán, egyre inkább azt érezzük, hogy egyedül maradtunk. Végülis a vezetők viselik a felelősséget mindenért és többek jóléte is az ő kezükben van. Ha hibáznak, sok ember érdeke sérül. Kivel tudják megosztani az aggodalmaikat? Nehéz beszélni a legnagyobb problémákról, félelmekről a beosztottakkal vagy a főnökeikkel. A barátok talán nem is értik, hogy milyen kihívásokkal kell szembenézniük, és ha a kétségeiket nyíltan megosztják, elképzelhető, hogy mindenféle híresztelések kapnak szárnyra.

Bővebben »

Félreértitek, amit írok!

Az a helyzet, hogy félreértitek, amit írok, és az igazat megvallva, azt is félre szoktátok érteni, amit mondok. Na jó, ez egyáltalán nem így van, csak egy jelenségre szeretném felhívni a figyelmet ezzel a kattintásvadász címmel és kezdéssel. 🙂 Gyakran látom, hogy sikertelen kommunikációs kísérlet esetén a közlő a fogadó félre hárítja a kudarc teljes felelősségét.

Bővebben »

Korábbi blogbejegyzéseinket itt olvashatod: