A mobil tanulás hatása az üzleti eredményekre

Nagy öröm látni, amikor mások is erőfeszítést tesznek arra vonatkozóan, hogy a különféle képzési kezdeményezések eredményességét adatokkal is alá tudják támasztani. Az úgy volt, hogy összefogott a Fuse nevű digitális tanulási keretrendszer fejlesztő cég (nem, nem Learning Mangement System, hanem egy másféle alternatíva), a University College London Artificial Intelligence központja, valamint ügyfelük, a 420 kiskereskedelmi üzletében 3000 alkalmazottat foglalkoztató Carpetright cég, kb. olyasmi profillal, mint itthon a Diego. A kérdés, amit szerettek volna megválaszolni, az volt, hogy a digitális tanulás eredményez-e mérhető teljesítményjavulást az értékesítésben.

mobil tanulás

A következő megközelítést alkalmazták: megkeresték azokat az embereket a szervezetben, akik valamit igen jól csináltak, lepárolták a tudományuk lényegét egy-egy három perc alatt abszolválható mikrotanulási (bite sized) egységbe, és ezeket a kis falatkákat a munkatársak a saját mobiltelefonjukon keresztül tudták elérni (mobile learning). Hogy legyen benchmark, olyan terméket választottak a méréshez, amit már évek óta forgalmaznak, ismerik a szezonalitását, és van historikus adatuk 3 évre visszamenőleg. A digitális képzés indításától 9 hónapig ment a kutatás, megnézték a teljesítményadatokat, és összehasonították az előző évekével. Az eredmény statisztikailag szignifikáns volt: átlagosan 13%-os növekmény tapasztaltak a program 9 hónapjában. A szórás plusz-mínusz 5% volt, tehát még a legrosszabb esetben is 8% emelkedést mértek.

De további izgalmas információk is keletkeztek az adatokból. A rollout első hónapjában 30%-os volt az értékesítés növekedése, és a grafikon a 9 hónap során 10% köré esett vissza. Az Ebbinghaus-féle felejtési görbével nagyjából megegyezett a teljesítményjavulás görbéje is. Ebből levonták azt a következtetést, hogy egy egyszeri kurzus nem elégséges, akkor sem, ha korszerű. Amit a siker egyik kulcsának könyveltek el, az az volt, hogy a munkanap során használták a mobiltanulási eszközt, így az ismeretszerzés és az alkalmazás időpontja közel került egymáshoz. Ahogy azonban a cég HR igazgatója fogalmazott: a kiválóság üvegbe töltése és átadása önmagában nem hoz tartós változást a szokásokban és a viselkedésben. Rájöttek, hogy a személyes szálra is szükség van ahhoz, hogy a program még sikeresebb legyen: az egymástól való tanulásra és coaching támogatásra. Erre mennek tehát tovább. Azaz pont olyan irányban keresgélnek, mint amiben mi is mértünk nemrég bíztató eredményeket: a blended megoldás felé.

Jó érzés számomra, hogy ilyen hiteles megközelítéssel és forrásból kapunk visszaigazolást azokra a szempontokra, amiket a vezetői viselkedésváltozást elősegítő Act2Manage, és a beosztottak soft skill fejlesztését megcélzó, rövidesen elkészülő Act2Improve app előállításánál fontosnak tartottunk. A hagyományos e-learning helyett a mobil mikrotanulás, az on-the-job jelleg, a facilitálás, a viselkedésváltoztatásra való összpontosítás, valamint a blended megközelítés létjogosultságát egyre több mérés fogja érzésem szerint bizonyítani. De ugyebár először meg kell csinálni az eszközöket (ehhez sok munkát és pénzt kell befektetni), utána ki kell őket próbálni élesben (ehhez az inovatív megoldásokra nyitott ügyfelek szükségeltetnek), és csak ezeket követően van mit mérni egyáltalán. A digitális eszközök azonban gyűjtik az adatokat, így a használat termelni fogja az elemezhető információkat.

Szólj hozzá!

Iratkozz fel blog értesítőnkre

Nem zaklatunk mindenféle áltudománnyal, csak akkor írunk, ha valami értelmes jut eszünkbe.

Kövess minket

További bejegyzések:

Nem a kapcsolatépítés a vezető egyik legfontosabb feladata? Nem!

Amikor becsöppenünk egy cég életébe, felmerülhet bennünk az a kérdés, hogy hogyan is néz ki a szervezet, milyen a vezetés?

Elég azt a varázsszót a HR-es fülébe búgni, hogy “organigram” és máris villámtempóban úszik be a látóterünkbe a D:\eztvillantsd könyvtárból valami ilyesmi ábra:

Bővebben »

Kulcs az eredményességhez: norma és kivétel

Akár a munkában, akár a magánéletben szeretnénk valamiféle eredményt elérni, célokat megvalósítani, megkerülhetetlen kérdés, hogy a mindennapi működésünkben mi számít normának, és mi kivételnek. Az fogja meghatározni a végkifejletet, amit nagy számban, szokásként ismétlünk, nem az, amit alkalmanként cselekszünk. Vegyünk néhány példát az önreflexióhoz!

Bővebben »

Mire jó a magas IQ?

Biztosan már Te is töltöttél ki puszta kíváncsiságból – vagy kötelező jelleggel, pl. állásinterjú során – IQ-tesztet. Kijavították, megvolt az értékelés, és kaptál egy számot. Ha a szerencsésebbek közé tartozol, akkor átlagos vagy afeletti eredmény született. Vajon a kapott eredményből milyen következtetéseket lehet levonni az munkára és személyiségre vetítve?

Bővebben »

Érdemes-e alaposabban megkapirgálni a szakmai képességeket a kiválasztás során?

Az egyik barátommal sokat beszélgetünk a cégműködtetés ügyes-bajos dolgairól, nagyjából másfél évtizede kísérem figyelemmel a vállalkozásának alakulását. Informatikai cég, nagy szervezetek számára fejlesztenek, vezetnek be és üzemeltetnek ügyviteltámogató rendszereket, helyenként akár több ezer felhasználóval, jelentős mennyiségű adatforgalommal, itthon és a nemzetközi piacon egyaránt.

Bővebben »

A tehetségmenedzsment 5 fontos kérdése

Sok cégnél az egyik legfontosabb téma a tehetségmenedzsment. Ahány hely, annyiféleképp próbálnak közelíteni a kérdéskörhöz. Összeszedtem néhány gondolatot, hátha segítenek eligazodni az tehetség dzsungelében…

Bővebben »

Korábbi blogbejegyzéseinket az alábbi oldalon tekintheted meg: